Kapcsolat és kapcsolat között is óriási különbség van, ahogy az ismerkedés módjai között is. Az alábbiakban többet is bemutatok neked, hogy a segítségükkel rájöhess, neked esetleg miért nem jön össze a nagybetűs szerelmi kapcsolat. Ha nem érted, te miért mindig olyan fiúkat választasz, akik se szó, se beszéd eltűnnek, esetleg foglaltak vagy csak egyszerűen megbízhatatlanok, és ha azt látod, hogy mindenki másnak van működő párkapcsolata, de te valahogy rendszeresen beleragadsz ezekbe a nehéz, megvalósulatlan, fájdalmas szerelmekbe, feltétlenül olvasd végig a cikket.
Az eszed nagy valószínűség szerint tudja, hogy tovább kellene lépned, ki kellene lépned a fent említett kapcsolatból, valahogy azonban mégsem sikerül, nem tudod azt lezárni. Az is lehet, hogy most is éppen egy ilyenben szenvedsz. Ráadásul azt érzed, hogy a rendes pasik nem igazán érdekelnek, mert olyan „uncsik” szegények. Nos, akkor mondok valamit: Azt, hogy milyen pasit választunk, olyat aki elérhető, aki megbízható, aki viszontszeret minket vagy olyat, aki elérhetetlen, problémás, akivel egyoldalú a kapcsolat, aki nem foglalkozik velünk megfelelően, azt nagyban meghatározzák azok a kötődési minták, amelyeket kisgyermekkorból hozunk magunkkal. Nézzük is meg, ezek alapján milyen ismerkedési módokat figyelhetünk meg az embereknél.
Az ismerkedés különböző módjai
Az ismerekedést úgy képzeld el, mint amikor két ember a szoba két sarkából elindul egymás felé, hogy találkozzanak valahol. Az gondolnád, evidens, hogy valóban egyenesen egymás felé tartanak, nagyjából egy ütemben lépkednek és ezáltal körülbelül egyszerre is érnek el a szoba közepére. Ott pedig az lenne az egyértelmű, hogy találkoznak és kölcsönösen megölelik egymást. Amennyiben két kötődésben jól funkcionáló személy találkozik, jó eséllyel tényeg megölelik egymást. De mi van akkor, ha nem? Mert az ismerkedés során nemcsak a megtett távolság, hanem a közeledés üteme is nagyon fontos.
A vadász és a vad — Avagy a rossz fiú esete
Maradjunk a fenti példánál: az egyik fél gyors lépésekkel elindul a másik felé, aki lehet, hogy tesz ugyan egy tétova lépést, de többet már nem, vagy ha mégis, azt csak nagyon lassan. A másik így bőven túlmegy a szoba közepén, hamar odaér a másik túlfelére, és gondolkodás nélkül annak a nyakába ugrik. Ezen a „félősebb” ember meglepődik, de azért jól is esik neki. Nem beszélve arról, hogy tulajdonképpen elég kényelmes is neki ez az egész, hiszen szinte semmit sem kellett tennie érte.
Ez az aránytalanság viszont gyakran hosszútávon is megmarad, és egy idő után a „rohanó fél” azt éli meg a kapcsolatban, hogy mindent ő csinál, neki fontosabb a másik, ő az, aki működteti a kapcsolatot. Úgy tűnik, mintha a másik fél némi érdektelenséggel lenne jelen a kapcsolatban. Ilyen kapcsolatokban a kliens arról szokott panaszkodni, hogy ő sokkal jobban szereti a másikat, mint az őt; ő az, aki igazán szerelemes, miközben rednre azt éli meg, hogy a másik nem igazán foglalkozik vele. Mi is történt itt?
A gyorsabbik személy „levadászta” a másikat, ő volt a proaktívabb, és amig az elején szexi volt, hogy a másik hagyta magát, addig ez a passzívitás egy idő után idegesítővé vált. A passzív fél nem akar összeköltözni, nem kéri meg a kezünket, nem akar gyereket, nem hoz meg fontos, bennünket is érintő döntéseket, stb.
Ennek szélsőséges példája, amikor behúzzuk a tipikus rosszfiút, aki nem is biztos, hogy felvállal minket, sőt eljárogat másokkal is, és nem mondja ki egyértelműen, hogy mi vagyunk a nagy Ő. (Pedig mi azt éljük meg, hogy a másik fél az igazi számunkra.)
Pincsi kutya
Fordított esetben is érdemes megvizsgálni a helyzetet. Mi van akkor, ha te vagy ez a bátortalan, tétova személy, akit levadásztak?
A kezdetektől fogva a másik fél volt kitartóbb és elkötelezettebb, ő udvarolt neked. Jól érzed magad vele, szereted is őt, de valahogy az a nagy vonzalom, az a nagy akarat hiányzik belőled. Látod és érzed, hogy a másiknak fontos vagy, és sok energiát is tesz bele a kapcsolatba — valójában ez az, ami benne tart téged is —, de azért időnként elgondolkodsz, hogy milyen lenne elsöprő szerelmet megélni valaki (más) iránt.
Ő mindig is kényelmes volt neked, de azért időről időre idegesít a gyorsasága, az állandó tettvágya. Azt éled meg mellette, mintha sodródnál. Nyilván ennek az aránytalanságnak is vannak mértékbeli különbségei, az enyhe eltolódástól egészen a teljes egyoldalúságig, de az aránytalanság akkor is aránytalanság.
Amikor a másik fél lesi a te kívánságaidat és pincsikutya módjára mindent megtesz annak érdekében, hogy te jól érezd magad a bőrödben, ezzel egyidőben egyre értéktelenebbé is válik az elismerése, a fontossága, a kapcsolatotok izgalma.
Se veled se nélküled
A klienseimnél nagyon gyakori, hogy mennének a kapcsolatukból, ugyanakkor maradnának is benne. Ezekben a helyzetekben létrejön a találkozás, sőt nagyon ígéretesnek is tűnik a kapcsolat (jellemzők a heves érzelmek).
Mindenki teszi a dolgát, hasonló ütemben történik a közeledés, azonban az egyik fél (esetleg felváltva mindkét fél) időről időre kitépi magát ebből az egyesülésből és kitáncol a kapcsolatból: visszafut a saját sarkába, a másik pedig ott marad elárvulva, becsapva, magára hagyva.
Itt még persze nincs vége a dolognak, hiszen ez csak egy sima szakítás lenne. A sorok azonban újra rendeződnek és újra megtörténik az egyesülés. Ezekre a kapcsolatokra jellemző, hogy ennek a pillanatnak, az egyesülés pillanatának nagyon nagy érzelmi intenzitása van:
- amikor jó, akkor nagyon jó nekik együtt,
- nagy a szerelem,
- remek a szex,
- jók a beszélgetések,
- szuperek a közös időtöltések,
azonban valaki ismét egyoldalúan kilép a helyzetből és megszakítja az egyesülést.
Ezek a kapcsolatok iszonyatosan megterhelők érzelmi szinten, nagyon sok energiát igényelnek és iszonyúan sok fájdalmat hordoznak. A felek mégis kifulladásig képesek erre, mert hajtja őket az összeolvadás fantasztikus pillanata. Ha azonban nem ismerik fel ezt a mintázatot (erről ITT olvashatsz bővebben), akkor az összeolvadás egyre rövidebbé és egyre kevésbé intenzívvé válik, és amikor már nem éri meg a sok „gürcölést”, előbb-utóbb a kapcsolatnak is vége szakad. Túl sok ugyanis benne a fájdalom, az elutasítás, a félelem, a felek pedig eljutnak a kiábrándulásig.
Szerelmi csalódás
Menjük vissza a szobába, a példánk kiindulópontjához. Az is gyakran előfordul, hogy a másikhoz rohanó fél még időben érzékeli a velem szemben lévő mozdulatlanságát, éppen ezért a szoba a közepénél ő is megtorpan, és így nem ér oda a másikhoz. Ilyenkor alakul ki az, hogy bár a proaktív félben a kezdet kezdetén nagy volt az érzelmi hevület, az ismerkedési folyamat megakadt és nem jött létre a beteljesülés. Igazán mélyen meg sem tudta ismerni a „kiszemeltet”, valami azonban mégis elválasztotta tőle. De vajon mi?
Ennek gyakran külső akadályai vannak: távolság, egy már meglévő harmadik fél, de az is elképzelhető, hogy nem jó az időzítés, mert a másik nem ér rá, túl sokat dolgozik és éppen ezért nem akar komoly kapcsolatot. Ilyenkor a az önmagát beleadó fél csalódottságot és szomorúságot él meg, hiszen ő elment az út feléig (az akadályozó tényező nem az ő térfelén van), de másik nem.
Az ilyen esetekben hajlamosak vagyunk nagyon sokáig ott álldogálni az út felénél és abban reménykedünk, hogy a másik majd megteszi az utolsó pár lépést. Ismerősek az alábbiak?
- „Majd mellettem megváltozik”
- „Majd rájön, hogy szeretem”
- „Megnyugszik, elhagyja a feleségét, abbahagyja a sok munkát, közelebb költözik”, stb.
Az igazság viszont az, hogy sokkal inkább jellemző a légrés hosszútávú megmaradása a két fél között, és nem lesz ebből beteljesült szerelem.
Elérhetetlenek
Mi a helyzet akkor, amikor mindkét fél egyszerre elindul egymás felé (vagy legalábbis úgy tűnik), de aztán valamiért a szoba közepe előtt megtorpannak, és sosem jön létre az a bizonyos ölelés? Ez a típus leginkább a modernkori ismerkedésre jellemző modell, bár nagymamámnak is volt egy olyan szerelme, akivel élete végéig csak levelezett…
Ilyen elérhetetlen kapcsolatok a hosszan elnyúló csetelések, amelyekből nem lesz találkozás (vagy csak nagyon ritkán), amikor a teljes közelség, intimitás — akár a szexualitás, akár a mély kapcsolódás a másikkal — nem történik meg, és valahogy mindig marad egy fix tér a két fél között. Hogy mekkora, az kapcsolatonként változik.
Valaki évekig képes úgy kapcsolatban lenni valakivel, hogy csak az interneten érintkeznek. Van, akinek időről időre eltűnik a másik fél, nem ad hírt magáról, aztán újra megjelenik. Van olyan kliensem, aki ugyan találkozik a fiúval, de a lelki közelség nem alakul ki, inkább csak a testi, bár chatben teljesnek tűnik az összhang. Vannak olyanok is, akik deklarált párkapcsolatban élnek (pl. a külföldön élő partnerével) és ezért csak évente néhányszor találkoznak. Sőt olyan is van, aki a távolságot nem fizikailag, hanem lelkileg éli meg, hiszen együtt él a másikkal, mégis magányos a kapcsolatában.
Beteljesült kapcsolat
Ennyi szomorú kapcsolódás után azért nézzünk valami jót is. Beteljesült kapcsolat az a találkozás, amelybe mindkét fél beleteszi magát, és ha nem is örökké, de időről időre képes felolvadni a másikban, majd újra különválni és újra összeolvadni. A beteljesült kapcsolatban a találkozás minden szinten, azaz érzelmileg, fizikailag és mentálisan is megtörténik, és mindkét fél hasonló intenzitással és elkötelezettséggel van jelen ennek a kapcsolatnak a működtetésében: az nem tolódik el egyik fél irányába sem, a felek kölcsönösen fontosak és értékesek egymásnak. Itt megint visszatértünk a kölcsönösség témájához, amelyet nem elég egyszer hangoztatni. Ha még nem olvastad a cikkemet a témában, most tedd meg, kérlek: https://noisikertrener.hu/ezert-nincs-kolcsonosseg-a-kapcsolatodban/
És hogy hogyan érheted el, hogy a kapcsolatod beteljesült szerelem legyen, ahhoz az összeolvadás mikéntjeit kell ismerned. Hamarosan ezzel a témával fogok jelentkezni.
Ha úgy érzed a kötődési mintád neked is negatívan befolyásolja a kapcsolatodat és szeretnél ezen változtatni keress meg és gyere és csatlakozz a Kötődési zavarral élők zárt Facebook csoportjához, amit azzal a céllal hoztam létre, hogy segítséget kérhess, tanulhass tőlem és másoktól és megoszthassd saját megéléseidet is.
Neked is ismerősek a fenti problémák? Szívesen változtatnál is rajtuk, de szeretnél a saját ütemedben haladni, és mindezt pénztárcabarát módon az otthonod kényelméből? Akkor ne habozz!
A Tudatos Megújulás Programot neked készítettem.
Ha úgy érzed, további segítségre szorulsz a fentiekkel kapcsolatban, keress meg itt vagy a Facebook- és Instagram-oldalamon. Ha pedig tetszett a cikk, oszd meg a barátaiddal és másokkal!