A Gestalt terápia egy humanisztikus pszichoterápiás megközelítés, amelynek fő középpontjában a jelen pillanatban lévő tapasztalatok és a dolgok teljessége áll. A Gestalt módszer egy alternatív terápiás irányzatként van jelen szerte a világon, amelyet Fritz és Laura Perls, illetve Paul Goodman számos elméletet (Gestaltpszichológia, fenomenológia, egszisztencializmus, pszichoanalízis, humanisztikus pszichológia, mezőelmélet, zen-buddhizmus) felhasználva alkotott meg a 20. század derekán.
Perls és társai olyan módszert fejlesztettek ki, amelyben hangsúlyt kap az itt és most-ban jelenlévő tapasztalat, a test és a szellem integrációja. A terápia középpontjában a teljesség élménye és az önreflexió áll. A Gestalt terápia alapelvei közé tartozik a jelenre való figyelemfelhívás, a felelősségvállalás az érzelmekért és a cselekedetekért, valamint a személyiség egységének és polaritásának elfogadása.
Azóta a Gestalt fogalma és használata jelentősen megváltozott és egyszerűsödött. Ma már legtöbbször csak Gestaltként hivatkozunk az egész módszertanra, szemléletre. A módszertan elterjedése más segítői szakmákban, például a coachingba, a szervezetfejlesztésbe, sőt ma már a párterápiába hozta magával, az elnevezés változását is. Manapság a Gestalt elnevezés arra utal, hogy az életünket igazán akkor éljük, ha a jelenben tartózkodunk, és nem a múlton vagy a jövőn rágódunk. Minél inkább képesek vagyunk a jelenben maradni, annál inkább van lehetőségünk felelősségteljesen élni és adaptív döntéseket hozni. Ez színesebbé, felszabadultabbá és energiával teltebbé teheti az életünket.
Kíváncsiságomat és későbbi elkötelezettségemet a Gestalt irányzat iránt pont ez a sokszínűség, összetettség keltette fel és tartja fent mai napig. Ez a sok háttér ad keretet a Gestalt irányzatnak, amelynek fő fókuszában a tudatosság, a személyes fejlődés és az önazonosság áll. A Gestalt terápia segít a kliensnek felfedezni és megérteni az érzéseit, gondolatait és viselkedését, valamint segíti az önismeret elmélyülését és támogatja a személyes növekedését.
A Gestalt 5 alappillére az, ami nagy mértékben meghatározza és ezáltal jól azonosíthatóvá is tesz egy Gestalt terápiás folyamatot. Ezek az alappillérek a követezők:
A Gestalt egy német szó. A legközelebbi fordítás az „egész”, „alak” vagy „forma”. Alapvetése, hogy a dolgok nem értelmezhetőek részeikre bontva, hanem minden jelenség, ami körülvesz minket, csak az egész egyetemességében értelmezhető.
A Gestalt azt állítja, hogy az érzékelő rendszereink az észlelés során nemcsak a részletekre, hanem azok egészére is figyelnek. A Gestalt-elv szerint az észlelt egész több, mint az alkotó elemei összege. Az elmélet hangsúlyozza, hogy az emberek a részleteket egy koherens és értelmes egészbe rendezik, figyelembe véve az alakzatok, a hasonlóság, a közeliség és más tényezők szerveződését.
Más szóval a Gestalt egy olyan holisztikus szemlélet, ahol a terapeuta a a klienst az elme, a test, az érzelmek és a szellem összességének tekinti, aki az őt körülvevő valóságot egyedi és leismételhetetlen módján éli meg. Talán pont ez a legnagyobb különbség más terápiás irányzattal szemben, hogy a terapeuta, nem csak intellektuális úton (a verbalitás terében) közelít a kliens problémájához, hanem mélyebb szinten (is) dolgozik. Ehhez a spontaneitását, a megérzéseit és a testi érzeteit, kinesztetikus érzékelését hívja segítségül.
A Gestalt terapeuta abban segíti a kliensét, hogy jobban rálásson a saját működésére: arra, ami egyik pillanatról a másikra történik vele, hiszen a jelen, az egyetlen pont az életünkben, ahol a változások létrejöhetnek. Éppen ezért kapnak nagy hangsúlyt az üléseken az „itt és a most”-ban megjelenő gondolatok, érzések és viselkedések tudatosítása, valamint a terápiás kapcsolati minta tudatosítása és megértése, ami erőteljes változást és új megoldásokat hozhat a kliens számára.
A Gestalt-terápia második fő pillére a fenomenológia megközelítés. A fenomenológia a tapasztalat tudománya (Edmund Husserl, 1931), aminek célja, hogy értelmet adjon az emberi létnek és tudatnak. A fenomenológiai megközelítés a tudatosítás folyamatát vizsgálja, megkísérelve különbséget tenni a valós tapasztalat, a spekuláció és az elvárások között.
A fenomenológia irányelvei szerint a Gestalt terápia során a terapeuta főként a folyamatra összpontosít, hogy „mi” történik, és az „hogyan” történik a kliens működésében, nem pedig értelmezi azt. Abban segíti a klienst, hogy saját maga is jobban kapcsolódjon a saját megéléseihez, az adott pillanatban megjelenő érzelmeihez, szükségleteihez. A fenomenológia megközelítés segít abban, hogy kevésbé „fejben” és elméletek mentén értse meg magát kliens, hanem sokkal inkább valódi, tapasztalati tudása legyen saját működéséről.
Joyce és Sills a következőképpen foglalja össze a Gestalt terápia fenomenológiai megközelítését:
„A fenomenológiai megközelítés azt jelenti, hogy a lehető legközelebb maradunk a kliens élményéhez, maradunk az itt és most pillanatban, és ahelyett, hogy értelmeznénk a kliens viselkedését, segítünk neki felfedezni és tudatosítani, ő hogyan értelmezi a világot. …a fenomenológiai módszer valójában éppúgy egy hozzáállás, mint egy technika. Ez azt jelenti, hogy nyitott elmével és őszinte kíváncsisággal közelítjük meg a klienst, ahol semmi sem számít, csak a személyes tapasztalatok felfedezése.”
A Gestalt terápiában nagy hangsúly kerül magára a terápiás kapcsolatra is, amihez egy jól működő szövetségre és a terapeuta kliens közti tiszta párbeszédre van szükség.
Ebben a kapcsolatban a terapeutának a teljes lényével jelen kell lennie, nyitottnak, elérhetőnek, megértőnek és hitelesnek kell tudnia maradni. A folyamat során a terapeuta önazonos jelenlétével megerősítést, befogadást és nyílt kommunikációt biztosít a kliens számára. A dialogikus kapcsolat megköveteli, hogy a terapeuta ne csak a klienssel való pillanatról pillanatra való kapcsolatára figyeljen, hanem saját belső folyamatára is.
Yontef és Jacobs (2005: 320) ezt írja a Gestalt terápiás kapcsolatról:
A párbeszéd a gestalt terápiás kapcsolat alapja. A párbeszéd során a terapeuta a befogadást, az empatikus elkötelezettséget és a személyes jelenlétet gyakorolja, pl. önfeltárás. Ennek során a terapeuta megerősíti a páciens létezését és potenciálját, a terapeuta elképzeli a páciens tapasztalatán alapuló valóságát, és ezzel megerősíti a páciens létezését.
Ebből már kitűnik, hogy a Gestalt szemléletben a terapeuta személye, a klienssel kialakított kapcsolódása, így saját megélései, jelenléte erőteljes hangsúlyt kapnak. Azáltal, hogy a Gestalt erősen összpontosít a jelenre, valamint a közvetlen gondolatokra és érzésekre, ezáltal a kliens számára egy nagyon élénk, spontán és kreatív megközelítéssé teszi.
Az ügyfelek számára nagyon felszabadító tapasztalat lehet a tudatosságuk, gondolkodásuk, valamint érzéseik és cselekedeteik egységének megtapasztalása. Erősíti az önbizalmukat, felszabadultabbá válnak a problémáik megoldásában, és segíti őket abban, hogy az életet a lehető legteljesebb mértékben megélhessék.
Ahogy már említettem a terápiás folyamatban a fókusz a jelen pillanaton van, (hiszen mindig az itt és a most-ban tudunk bármin is változtatni) és az érzések, gondolatok, testi érzetek tudatosítására összpontosít. Ezáltal képesek vagyunk felismerni a rejtett mintáinkat és automatikus reakcióinkat, amelyek befolyásolják életünket a különböző területeken. A Gestalt terápia egyik fontos eleme a kísérletezés, aminek során lehetőség nyílik a változtatásra, a korábbi mintáink megszakítására és új, egészségesebb módok megtanulására, hogy jobban megértsük és működtessük önmagunkat. Ezeknek az új mintáknak a kipróbálására teremt lehetőséget a terápiás tér, és a Gestalt terapeuta támogatása.
A Gestalt terápia hagyományos terápiáktól abban is különbözik, hogy a hangsúly nem (csak) a verbalitáson van, hanem dolgozik a testtel, érzelmekkel, megérzésekkel, belső képekkel, mozgással, úgynevezett „kísérletek” segítségével, azaz nem csak beszélünk a problémáról, hanem ki is próbáljuk, meg is éljük azt az itt-és-most-ban. Ezek a kísérletek nagyon sokfélék lehetnek, gondolat kísérletek, mozgás, rajzolás, imagináció, üres szék technika, bármi ami ott és akkor segítheti a klienst abban, hogy teljesebben megtapasztalhassa problémáját, elakadását. A kliens által hozott témákra nem betegségként vagy megoldandó problémaként tekintünk, hanem jelenségként, és azt keressük, hogyan vesznek részt a rendszer különböző elemei ennek a jelenségnek a létrejöttében – tehát nemcsak az egyént vizsgáljuk, hanem rendszerszemléletben is gondolkodunk. Ehhez kapcsolódik az 5.ik pillér a mezőelmélet.
A Gestalt-terápia ötödik pillére a mezőelmélet (Kurt Lewin, 1952). Ezen elmélet szerint a mező egy egész, amelynek részei közvetlen kapcsolatban és kölcsönhatásban állnak egymással. A mező egyes részei a közöttük fennálló kapcsolat függvényében változnak. Ezért a tapasztalatokat az adott helyzet kontextusában tárják fel, így a terápiás folyamat során fellépő minden egyes jelenséget a terapeuta és a páciens együtt hoz létre és módosítani is csak együtt tudják.
A terápia magában foglalja a terep szervezettségének kölcsönös feltárását, mivel az nem statikus, hanem folyamatos áramlásban van. A hangsúly a megfigyelésen, a leíráson, a fókuszon és természetesen a kísérletezésen van.
Az egyik fő különbség, ahogy már említettem is neked, hogy a Gestalt terápia során nagy hangsúlyt fektetünk a kísérletekre, arra, hogy a terápiás folyamat közben segítsük a klienst abban, hogy egy számára adaptívabb, jobb működést, reakciót kipróbálhasson és közben megtapasztalhassa önmagát. A kísérletezés lehetőségét a biztonságos terápiás kapcsolat teremti meg.
Ennek a terápiás kapcsolatnak a jelentősége a másik olyan dolog, amiben a Gestalt eltér más irányzatoktól. A Gestalt folyamatban a terapeuta és a kliens közötti kapcsolat kiemelt fontossággal bír. A terapeuta nem egy külső objektív szakértőként vesz részt a folyamatban: nem minősít és/vagy diagnosztizál, hanem sokkal inkább része a terápiának. Az önismereti munka egyik fontos területe a terapeuta-kliens között kialakult kapcsolat illetve, ami ebben a kapcsolatban megjelenik, és az a folyamat, ahogyan ezt közösen létrehozzák.
A harmadik terület, amiben jelentősen eltér más irányzatoktól a mező és rendszerszemlélete, aminek következtében nemcsak a terapeuta és a kliens közötti kapcsolat kiemelt fontosságú, hanem a terápia során a verbalitáson túl erősen fókuszál a kliens és a terapeuta érzelmeire és a testi érzeteire is. Ebben a viszonyrendszerben a terapeuta, mint egy diagnosztikai eszközként használja a saját testét és érzelmeit. A terapeuta számára információt ad és jelentősége van annak, ahogyan ő érzi magát a klienssel, ahogyan hat rá a kliens, és amit együtt hoznak létre.
A saját tapasztalatom is az, hogy minden kliensemmel más és más személlyé válok a folyamat közben. Van akivel határozottabbá, mással elnézőbbé, gyengédebbé vagy éppen türelmetlenné válok. A kérdés az mivé válok a másik által? És ez a tudás, hogyan támogathatja a klienst önmaga jobb megértésében?
Ezen eszközök segítségével törekszik a Gestalt terápia arra, hogy segítsen a kliensnek felfedezni és megérteni az önmagával és másokkal való kapcsolatát, és támogatni abban, hogy a klienst a már őt nem támogató működését sikeresen átalakítsa.
A Gestalt terápia szerint a változás egy természetes és állandóan jelen levő folyamat, amelynek során az emberek és a környezetük folyamatosan kölcsönhatásban vannak egymással. Inkább az állandóság az, ami életellenes. A változás teszi lehetővé, hogy az egyén újabb tapasztalatokat és perspektívákat szerezzen, és fejlődjön a saját személyisége az élete különböző területein. A terhet és a nyomást, amit a változás hozhat, csökkenthetjük, ha elfogadjuk és alkalmazkodunk hozzá. A változás lehetőséget ad arra, hogy új szemléletmódot alakítsunk ki és fejlődjünk.
A Gestalt terápia szerint a diagnózisok nem kizárólagosak és megkérdőjelezhetőek.
A terápia célja nem az, hogy a klienseket egy kategóriába soroljuk, hanem hogy segítsünk nekik felfedezni és megérteni saját egyedi tapasztalataikat és érzéseiket. A Gestalt terapeuta inkább a jelenre és a kliens aktuális tapasztalataira összpontosít, mintsem a múltbeli diagnózisokra. A terápia során a terapeuta és a kliens közötti kapcsolat alapvető fontosságú, mivel ez segít a kliensnek felfedezni és megérteni a saját belső világát.
A Gestalt terápia mindenki számára ajánlott, aki jobban megszeretné érteni önmagát, az érzelmeit és a viselkedését. A terápia segít a részletek és az egész összefüggéseinek felismerésében, valamint a belső világ felfedezésében. A terapeutával való kapcsolat nagyon fontos, és segít a mélyebb megértésben és a személyes fejlődésben. A Gestalt terápia különösen ajánlott azoknak, akik szeretnék elfogadni és megérteni a saját személyiségük egységét és polaritását.
Ha szívesen kísérleteznél te is Gestaltal, akkor kérd a Tudatos Megújulás Programomat, amely nagyon sokat segíthet önmagad feltérképezésében.
Neked is ismerősek a fenti problémák? Szívesen változtatnál is rajtuk, de szeretnél a saját ütemedben haladni, és mindezt pénztárcabarát módon az otthonod kényelméből? Akkor ne habozz!
A Tudatos Megújulás Programot neked készítettem.
Amennyiben kérdésed lenne a programmal kapcsolatban, a Facebookon és az Instagram-oldalamon is elérsz.
Ha pedig hasznosnak találtad a cikket, oszd meg a barátaiddal.
Kategóriák
1062 Budapest, Lehel utca 1/a
A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.