Kommunikáció és szülői minta

Life coach Budapest
Share on facebook
Share on email
Családon belüli kommunikáció

Előző blogbejegyzésemben arról írtam, milyen erősen meghatároz minket a szülői minta. Azon belül is a származási családunkra jellemző családi és nemi szerepeknek a jelenlegi párkapcsolatunk minőségére, működésére gyakorolt hatásairól. A második legfontosabb terület pedig a kommunikáció területe. Most abban segítek, hogy felismerd, milyen kommunikációs stílussal rendelkezett a származási családod. Valamint abban, hogyan is hat ez a jelenlegi párkapcsolatodra.

Kommunikációs nehézségek

Egy párkapcsolat számos olyan döntési helyzetet teremt, ami összetűzésekre adhat okot. Ilyenkor derül ki, hogy a párok otthonról hozott kommunikációs mintái mennyire illenek egymáshoz. A probléma akkor alakul ki, ha a felekotthonról hozott kommunikációs stílusa nem összeegyeztethető. Amikor nem értjük, hogy a másik miért úgy reagál, ahogy; és nem pedig úgy, ahogyan azt mi elvárjuk. Ahelyett, hogy mondjuk arra törekedne, hogy megoldást találjunk a problémára, ő személyeskedik, hibáztat, vagy éppen nem ismeri el a probléma létét sem.

A kommunikációs jellemzők alapján 4 nagy csoportba szoktam a családokat sorolni. Természetesen ritkán vannak tiszta típusok. Inkább az számít, hogy mi volt a jellemzőmeghatározó a családi élet szempontjából. Gyakran az azonos nemű szülő kommunikációs stílusa, nagyobb hatással van ránk – még akkor is, ha a családon belül nem az volt a meghatározó kommunikáció stílus.

Nyílt kommunikáció

A nyílt kommunikációt folytató családokra  jellemző, hogy mindkét fél nyitottan kommunikál. Egyértelműen ki tudják fejezni igényüket, érthetően és megfelelő határozottsággal artikulálják azokat. Az ilyen családokban felnövő gyerekek gyakran emlékeznek vissza úgy, hogy a szüleik mindent meg tudtak beszélni. A veszekedés, a hangos szóváltás, a hosszan tartó sértődések nem voltak jellemzőek. Ezek a felnőttek a kooperációt, az együttműködést, a  kompromisszumos megoldásokat helyezik előtérbe a kommunikációs stratégiájukban. Nem ijeszti meg őket, ha a másik fél másként gondolkodik, hiszen azt tanulták meg, hogy ez a különbözőség természetes, és azt fel lehet oldani. Amikor egy ilyen családban szocializálódott egyén a partnerkapcsolatában azt éli meg, hogy a másik fél erőszakos, bántó, vagy lealacsonyító kommunikációt folytat, olyankor értetlenséget, tehetetlenséget él meg.

Struccpolitika

Ha valaki ilyen családból jött, akkor azt tanulta meg, hogy a családi status quo záloga az, ha a problémákat nem mondjuk ki. Gyakran úgy emlékeznek vissza, hogy bár nem volt hangos szóváltás a családban, de a feszültség tapintható, érzékelhető volt a családban. Sok titok és elhallgatás volt a családban, amitől ők gyerekként szenvedtek is. Ennek ellenére ezt az elhallgatást felnőttkorban maguk is tovább viszik. Hiszen a vita esetén eszköztelennek érzik magukat, és valójában azok is, mivel nem tanulták meg az érdekérvényesítés és a konfliktuskezelés módszereit. Különbözőség esetén erős késztetést éreznek a probléma elbagatellizálására, mivel elhiszik, hogy ha nem vesznek róla tudomást, akkor a probléma megszűnik. További csavar a dologban, hogy ezek a családok azt, hogy náluk soha nincs veszekedés, egy hangos szó nem hangzik el, kimondottan érdemként állítják be – ami a gyereket még jobban összezavarja. A felnőttkori partnereik nagyfokú tehetetlenséget élnek meg velük szemben. Gyakran panaszkodnak a partner passzivitására, érdektelenségére vagy kivonulására. “Nem lehet vele megbeszélni semmit.” “Nem érdekli.” “Azonnal ideges lesz, ha szóba hozom a problémát.” Ismerős?
Az ilyen családból érkező egyéneknek érdemes a kommunikációjukat tudatosan fejleszteni és az asszertív kommunikáció alapjait elsajátítani.

Olaszos család

Ezekre a családokra jellemzőek a hangos veszekedések. A viharos, heves érzelmek, de a gyors kibékülések is. Előnye, hogy a problémáról készek, és tudnak is beszélni a felek. Viszont ezt gyakran nagyon nagy érzelmi töltettel teszik. Az ilyenkor elhangzó sértéseket, bántásokat nem veszik magukra, nem jellemzőek az elhúzódó sértődések. Aki ilyen családból jön, hirtelen haragú, szókimondó; és vita közben könnyen átkozódik, mond sértő szavakat.
Ha a partner nem ilyen családból érkezik, akkor elhúzódó, tartós megbántottságot élhet meg. Az őt ért sértéseken nem tud túllendülni és nem képes a megbocsátásra. “A vita hevében nagyon csúnya dolgokat vág a fejemhez. Aztán meg úgy csinál, mintha nem történt volna semmi.” “Mindig azt mondja nem kell komolyan venni, amit a vita hevében a fejemhez vágott.” Másokat megrémít ez a fajta kirohanás, és teljesen eszköztelennek érzik magukat vele szemben. A kommunikáció erős érzelmi töltete megrémiszti őket, kiszolgáltatottnak érzik magukat. “Mindig váratlanul ér, és teljesen ledermeszt a kirohanása.” “Állandóan felkapja a vizet, és azonnal kiabál mindenért.

Mérgező kommunikáció

A mérgező kommunikációt folytató családok egyik közös jellemzője, hogy az egyik fél mindig a másik fél önértékelésének, érzelmi biztonságának aláásására törekszik. Erre a kommunikációs típusra nagyon jellemzőek a játszmák, a kritizálások, sértegetések, a szóbeli – és gyakran a fizikai erőszak is. Ilyenkor a gyerek azt látja, hogy nincs határa az egymás bántásának, és a kommunikáció alapvetően az áldozat (szubmisszív) és az erőszaktevő (agresszív) felek között zajlik. Érdekellentét esetén az egyik fél érdeke csak a másik fél érdekének sérülése mellett érvényesülhet. Az ilyen családban felnövő gyerek  jó eséllyel az egyik vagy a másik szereppel fog azonosulni: bántalmazó vagy áldozat lesz belőle. A nem ilyen családban felnőtt egyének előbb vagy utóbb kimenekülnek ebből a kapcsolattípusból. Ha te mégis egy ilyenbe vagy beleragadva, érdemes elgondolkodni, te mit láttál, tapasztaltál otthon gyerekként, hogy ezt választottad felnőttként. Ezekből a szerepekből csak úgy lehet kilépni, ha felismerjük a hozott otthoni mintánkat, és tudatosan újakat alakítunk ki magunknak.

A következő cikkemben a szülői mintáknak, a pénzügyi helyzetünkre gyakorolt hatásával fogok foglalkozni. Tarts velem!

Neked milyen a kommunikációs stílusod? 

Ahhoz, hogy egy boldog, kiegyensúlyozott életet tudj élni, fontos, hogy felismerd a téged gátló belső tényezőidet és megszabadulj tőlük. Ha úgy érzed, egyedül nem tudsz megbirkózni az elakadásaiddal, fordulj hozzám bizalommal!

Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is!

Ha elsőkézből szeretnél értesülni az újdonságokról, iratkozz fel a hírlevemre!

* kötelező mező
Vállalkozó vagy?
This error message is only visible to WordPress admins

Error: API requests are being delayed for this account. New posts will not be retrieved.

There may be an issue with the Instagram Access Token that you are using. Your server might also be unable to connect to Instagram at this time.

Error: No posts found.

Make sure this account has posts available on instagram.com.

Ha elsőkézből szeretnél értesülni az újdonságokról, iratkozz fel a hírlevemre!

* kötelező mező
Vállalkozó vagy?