Nagyon nehéz, bizonytalan, vélhetően mindenki számára szokatlanul frusztráló időszakot élünk meg 2022-ben. Szorongó emberekkel találkozom nap mint ma, és bevallom, engem is egyre jobban begyűrűz ez az érzés. Ezért határoztunk úgy Paizs Dóra szakmatársammal, hogy segítünk egymásnak, segítünk nektek, nőknek, a szorongás leküzdésében, hogy könnyebben, erősebben és önmagunkhoz megérkezve, könnyedebben tudjunk tovább élni az életünket.
A normatív krízis, azaz az a fajta változás, amely minden ember életében biztosan bekövetkezik (pl.: kamaszkor, a munka világában való elhelyezkedés, szülővé válás stb.) mindenkire jellemző. A szülővé válás kapcsán többek között amiatt szorongunk, hogy
Nőként tehát alapvetően is számos elvárásnak kell(ene) megfelelnünk, de a jelenlegi helyzetben erre még rárakódik egy nagy fokú kiszámíthatatlanság, bizonytalanság. Ezek az új szorongások, sokszor egymással ellentétes irányból érkező krízishelyzetek nagyon súlyosan érintik a 21. századi nőket. Ha ehhez pedig még plusz krízishelyzet is jelen van az életünkben (betegen, sérülten született gyermek, szendvicsgenerációs lét), úgy érezhetjük, végképp nincs kontrollunk az események felett, azaz kontrollvesztést élünk meg.
A normatív krízis tehát mindenki életében jelen van, de világjárványt például eddig még sem mi, sem a szüleink nem éltek meg, ezért nincs is előttünk jó gyakorlat, így sorsközösség sem. Mindenki másként dolgozza fel (ha feldolgozza) a jelenkor nehézségeit, és mivel a jelenlegi szorongást kiváltó tényezők kapcsán nincsenek közösségi megéléseink, nincs velünk egy megtartó erő (mint például az anyaság témája kapcsán létrejött számos közösség), úgy érezzük, magunkra maradtunk a szorongás leküzdésében.
Egyénileg éljük meg a klímaszorongást, a háborút, a járványt, a rezsinövekedést stb., de tudjuk, érezzük, hogy a szorongás leküzdéséhez napi szükségünk lenne támogató csoportok jelenlétére. Mostanában meg is figyelhető, ahogy egyre több közösség (menekültek támogatása, spórolás, klímavédelem kapcsán is) igyekszik megteremteni azt a támaszt nyújtó, megtartó közeget, ahol különböző megküzdési stratégiákat sajátíthatunk el.
Míg régen adottak voltak az ilyen (sors)közösségek (pl. a fonóban), amelyek fontos szerepet töltenek be a szorongás leküzdése során, most direktben kell létrehozni támogató csoportokat, közösségeket a „túléléshez”, a megküzdéshez.
Mert a támogató csoportok jelenlétére valós igény van.
Nagyon fontos kérdés. Nincs nálam a bölcsek köve, de az biztos, hogy a közösségekben számos megküzdési stratégiával találkozhatunk, amelyek közül több nekünk is jó lehet.
A szorongás leküzdésében nem csak egy adaptív megoldás létezik, hanem rengeteg különböző, amelyet magunkévá tehetünk. Hatalmas változás a régi időkhöz képest, hogy míg korábban a közösség nyomást gyakorolt ránk, kijelölte a „megfelelő” irányt, addig ma már szabad választani a nekünk komfortos megoldások közül: szabad változtatnunk, szabad segítséget kérnünk és szabad másnak is segítenünk, hogy ezáltal mi magunk is inspirálódjunk, vagy akár mi is új megküzdési stratégiákat próbáljunk ki a szorongás leküzdésének érdekében.
Ehhez még mélyebben kell önmagunkhoz kapcsolódni. Meg kell találnunk ugyanis, mi az a szorongást enyhítő, leküzdő stratégia, ami nálunk is működik. Meg kell tudnunk, hogy hogyan kapjuk vissza a kontrollt, miben érezzük magunkat otthon.
Ha egy közösségben, egy csoportban nők dolgoznak együtt, igazán nagyon mély önismereti utakkal találkozhatunk. Valódi a’ la cart „étlapot” kapunk megküzdésekből, stratégiákból, módszerekből, és mi ebből válogathatunk magunknak megfelelőt, velünk kompatibilis alternatív eszközt.
Szerencsések vagyunk, hiszen bármit kipróbálhatunk, mégsem kötelező olyat alkalmaznunk, ami nem fekszik nekünk. A női közösségekben a folyamatos megtartás, jelenlét, elfogadás hozzásegít bennünket ahhoz, hogy megtaláljuk, adaptáljuk és ebből megalkossuk a saját, egyedi megküzdési stratégiánkat, ami valódi segítséget nyújt a szorongás leküzdésében. A választás szabadsága nagyon felszabadító tud lenni.
Gondolj csak bele! A régi közösségekben is számos megküzdési minta állt az egyén előtt, de ott erős volt a csoportnyomás a jó és az elítélendő minták kapcsán. Ez most nincs: szabadon dönthetsz!
Ezért is hozzuk létre Paizs Dórival és Rékasi Nórával az Útkeresők női csoportunkat krízishelyzetben lévő, szorongó nőknek életkortól függetlenül. A zárt önismereti csoportunkba viszont beviszünk egy különleges elemet, a mozgást is. Mi így fogjuk támogatni a női erőt, a szorongás leküzdését, és kínálunk egy lehetséges alternatívát neked is.
A női közösségekben, ahogyan az Útkeresőkben is, egymástól tanulhatunk, új mintákat ismerhetünk meg, és a rúdtánc mint mozgásforma kapcsán önmagunkhoz is nagyon közel kerülhetünk. Én két éve rúdtáncolok, és azt tapasztaltam meg, hogy általa végre megérkeztem magamhoz. A kapcsolódás a testemmel korábban mindig nehezen ment, nehezen tudtam a saját női létemhez, a saját női mivoltomhoz közel kerülni. Az évek során ugyan megtanultam asszertív lenni, kommunikálni stb., de mint nő, nem tudtam, hogyan vagyok jelen az életemben.
Bár vallom, hogy az önismeret egy bizonyos szintig nemtelen, egy ponton túl mágis megjelenhet bennünk a hiányérzet. Velem is így történt.
Régóta szemezgettem már a rúdtánccal, mire végre Rékasi Nórával belevágtam. Azt tapasztaltam, hogy az a régi, áttörhetetlen gát, amely bennem volt, átszakadt, és valami megérkezett bennem. Ez a valami pedig nem más, mint hogy végre tudtam kapcsolódni magammal.
Ugyanezt tapasztalom a többi nőnél is, akikkel együtt járunk edzésre: az első alkalomra mindenki állig beöltözve jelenik meg, de edzésről edzésre dobjuk le a felesleges gönceinket. Szó szerint és átvitt értelemben is. Az Útkeresők női önismereti csoportunk, amely szeptembertől indul mindenkit elindíthat ezen az úton.
Intim, támogató közeget teremtünk, amelyben a test és a tudat átélése hatalmas erőt fog adni a mindennapjainkhoz és a szorongás leküzdéséhez. Tudnod kell, hogy a tested hat a megéléseidre: be vagyunk zárva egy testben, de minden, ami ott zajlik, befolyásolja az érzelmeinket és a gondolatainkat is. A rúdtánc által végre jelen lehetünk „magunkban”, szorosan összekapcsolódva, csak az izmainkra koncentrálva. Ehhez nagyon erős testtudatosság szükséges, amelyet a rúdtánc meg is ad nekünk. De ez csak a jéghegy csúcsa. Ami alatta van, az lesz igazán felszabadító: megéled a szeretetet és a hálát a tested iránt.
Igazi szintugrásokokat tapasztalsz majd meg azáltal, hogy kialakul egy szoros kötelék a tested és a lelked között, amely észrevétlenül oldja a normatív és a rendkívüli szorongásaidat is. Az Útkeresők női önismereti csoport minden évben ősszel indul. Próbáld ki, hogy ez lesz-e a te utad. Az induló csoportok előtt mindig tartunk betekintő órákat is, hogy megtapasztalhasd ennek a megküzdési stratégiának az erejét.
Az induló csoportról itt tudhatsz meg többet, jelentkezni pedig itt lehet. Kövess be a Facebookon is, hogy másban is segíthessek neked. Ha pedig szeretnél értesítőt kapni arról, hogy mikor milyen téma kerül napirendre a Kibeszélő Zsófival élőadásaimban, iratkozz fel a hírlevelemre. Szeretettel várom kérdéseidet, észrevételeidet is itt vagy az Instagram-felületemen keresztül.
Kategóriák
1062 Budapest, Lehel út 1/a
