Szülői minta hatása a párkapcsolatunkra

Life coach Budapest

Hogyan befolyásolja szüleink házassága a párkapcsolatunkat?

Ma már szinte mindenki számára ismert tény, hogy a gyerekkorunkban látott szülői minta jelentősen befolyásolják felnőttkori életünket. Ennek ellenére a munkám során azt tapasztalom, hogy nem vagyunk tisztában azzal, miként is hatnak ránk a régen gyerekként begyűjtött tapasztalatok. Ebben a blogbejegyzés sorozatban, azokat a területeket veszem sorra, ahol az otthonról hozott szülői minta erősen meghatározza a jelenlegi párkapcsolatunkat.

Tudatos Megújulás Program – Segítek megtalálni az utadat

Szülői minta: családi és nemi szerepek

A szülői minták közül a legfontosabb és legmeghatározóbb, a származási családon belüli a nemi és családi szerepek. A mostani 30-as, 40-es házaspárok esetén, ez azért is izgalmas kérdés, mert esetükben a generációs váltás egybeesett a családi, illetve a nemi szerepek átalakulásával. Sok esetben tapasztalom, hogy a nők egy olyan anyai, vagy feleség szereppel próbálnak azonosulni, ami ma már nem szolgálja ki őket. A szüleik esetén nem volt ritka a háztartásbeli, “eltartott”, alárendelt, nem döntéshozó feleség szerepe.

Gyakran még azok a nők is, akik fiatal korukban önállóak, függetlenek, kompetensek voltak, amikor megházasodnak, egyre inkább kiszolgáltatott szerepbe hozzák magukat. Nekik gyakran nehéz felismerni, hogy a kialakult helyzetért ők maguk is felelősek. Gyakran neheztelnek partnerükre, pedig ők is aktív közreműködői voltak az adott helyzet kialakításának.

Rengeteg formája, típusa van a családi együttéléseknek, de ezek az anya és apa közötti viszony tekintetében két nagy csoportra oszthatóak. Az egyik csoportba tartoznak a kiegyenlített családi, nemi szerepek mentén, a másikba pedig az egyenlőtlen családi és nemi szerepek mentén alakuló kapcsolatok.

Kiegyenlített családi, nemi szerepek 

Kiegyenlített nemi szerepekről beszélek akkor, amikor a férfi és a nő együttélése kiegyenlített erőviszony mentén történik. A szülők a család életét meghatározó kérdések tekintetében hasonló kompetenciával rendelkeznek. Közösen hoznak döntéseket, vagy a döntéshozási területeket egyenlő mértékben osztják fel egymás között. A második megoldás esetén nagyon fontos megemlíteni, hogy ha a nemi szerepek mentén válik el a döntési jogkör (például anya dönt a gyerekekkel kapcsolatos kérdésekben, apa pedig a pénzügyi befektetések területén), akkor ezek a kompetenciák, hasonló mértékben legyenek tisztelve és elismerve a kapcsolaton belül.

Ha mi ilyen szülői minta szemtanúi voltunk kisgyerekként, akkor jó eséllyel alapból egy kiegyenlített párkapcsolat kialakítására törekszünk. Ilyenkor úgy érezzük, hogy egyenrangúak vagyunk a kapcsolatban, a mi döntéseink és hozzájárulásunk a család életéhez, egyenértékű a társunkéval.

Könnyen gondolhatjuk, hogy ilyen kiegyenlített helyzetben ritkán alakulnak ki problémák. Pedig nem így van. Ennek a kapcsolattípusnak a legnagyobb kihívása a párkapcsolatban belüli szenvedély, szexuális vágy és az érzelmi intenzitás fenntartása. Az ilyen kapcsolat résztvevői esetenként arra panaszkodnak, nincs közöttük szexuális vágy, úgy élnek egymás mellett, mint két testvér.  

Egyenlőtlen családi, nemi szerepek

Ha valaki előszeretettel hagyja, hogy kihasználják, vagy erős késztetést érez arra, hogy saját igényeit háttérbe szorítja, gyakran kiderül, hogy a háttérben egyenlőtlen családmodell állt. Az egyik fél alárendelt szerepet töltött be a kapcsolatban. Folyamatosan feladta a saját igényeit. Nem volt része a döntéshozatalnak, vagy csak bizonyos hangsúlytalan területekre korlátozódott a döntési jogköre. Nagyon fontos hangsúlyoznom, hogy nem mindig a nő volt ebben a helyzetben. Gyakran a férfi volt a passzívabb, a csendesebb, a súlytalanabb a család életében.

Ilyen esetben a családi minta azt tanította a gyereknek, hogy a család működése akkor biztosított, ha az egyik fél kezébe veszi az irányítást, és nem a kompromisszumok, közös döntések a jellemzőek. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a családi szerepek okozta egyenlőtlenség a nemi szerepekkel kapcsolatos elvárásokat, igényeket is össze zavarhatja. Az ilyen családból érkezők vagy az áldozati szerepükkel (vagy azzal, hogy mindent ők csinálnak, vagy hogy nem számít a szavuk, nem hozhatnak fontos döntéseket, esetleg azzal, hogy nem kereshetnek több pénzt, nem vállalkozhatnak), vagy  az erőszakos szerepükkel (tehetetlen düh a másikkal szemben, mert nem csinál semmit, passzív, döntésképtelen) keresnek meg.

Azonosulás vagy elutasítás

A családi mintákra tudattalanul két módon tudunk reagálni: azonosulunk velük, vagy elutasítjuk őket. Nagyon sok probléma mögött, amivel felkeresnek az azonosulás húzódik meg. Általában gyorsan felismerhető a minta, amit az illető öntudatlanul lemásolt. Ha erre rámutatok, mindig döbbenettel reagálnak. Tudatos szinten tudja az illető, hogy nem oké, ahogy a szülők működtek, de a hasonlóságot a saját életében már nem veszi észre.

Akkor az elutasítás lenne a megoldás? Vegyük például azt az esetet, ha valakinek az anyukája túlzottan erőszakos volt. Ő irányította a család életét, beleértve az apát is. Gyermekként sokat szenvedett tőle az illető. Ezért ő azt a stratégiát választotta, hogy nem lesz erőszakos, mélyen elítéli azt. Kerüli az erőszakos embereket, és nem tűri, ha irányítják. Cserében ő sem hajlandó irányítani senkit. A gond akkor van, amikor elkezdi azt érzi, hogy nem tartja kézben az életét. Ennek oka, hogy érdekeiért nem tud megfelelően kiállni, illetve a párkapcsolatai sem mélyülnek el megfelelően.

Ebből a példából is jól látszik, hogy az elutasítás, egy olyan ellen mintát szül, amely nem teszi lehetővé, hogy az adott viselkedés, egyébként hasznos elemét az egyén magáévá tegye.

szülői minta hatása
Fontos az autonómia

Autonómia

Az önismeret által, a különböző hozott szülői minta felismerése és tudatosítása segíthet minket abban, hogy autonóm, független és a jelenre koncentráló viselkedést tudjunk kialakítani. A fenti példánál maradva, bizonyos helyzetekben igenis van helye az irányításnak, a határozottságnak, az önmagunkért való kiállásnak. Egy autonóm felnőtt ember helyesen tudja ezeket a viselkedéseket képviselni, és nem fél megbántani a környezetét, ha éppen arra szükség van. Nem utasítunk el mindent és nem azonosulunk velük feltétel nélkül. A látott mintákat mint egy kvázi eszköztárat használjuk. Amire az adott pillanatban szükségünk van, felhasználjuk; amire nincs, azt nem hasznosítjuk.

A következő cikkemben a szülői minta lehetséges hatásait mutatom be, a pároddal való kommunikációban.

Te kiegyenlített vagy egyenlőtlen családi viszonyrendszerben élsz? 

Ahhoz, hogy egy boldog, kiegyensúlyozott életet tudj élni, fontos, hogy felismerd a téged gátló belső tényezőidet és megszabadulj tőlük. Ha úgy érzed, egyedül nem tudsz megbirkózni az elakadásaiddal, fordulj hozzám bizalommal!

Neked is ismerősek a fenti problémák? Szívesen változtatnál is rajtuk, de szeretnél a saját ütemedben haladni, és mindezt pénztárcabarát módon az otthonod kényelméből?  Akkor ne habozz! 
Tudatos Megújulás Programot neked készítettem. 

Amennyiben lenne kérdésed a cikkel vagy a programmal kapcsolatosan, a Facebookon és az Instagram-oldalamon is elérsz.

Ha pedig tetszett a cikk, oszd meg a barátaiddal és másokkal!

25 hozzászólás a(z) “Szülői minta hatása a párkapcsolatunkra” című bejegyzéshez

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.

Ha elsőkézből szeretnél értesülni az újdonságokról, iratkozz fel a hírlevemre!

* kötelező mező