A társas vállalkozás kihívásai

Life coach Budapest
Társas vállalkozás kihívásai

Sokan döntenek úgy, hogy nem egyedül, hanem egy társsal vágnak bele a vállalkozásukba. Egy társas vállalkozás esetén nyilvánvalóan vannak előnyök, de sok konfliktusos helyzettel is meg kell birkózni. Ezek a konfliktusok olyan mértékben megmérgezhetik a kapcsolatot, hogy az akár a közös vállalkozás, vagy éppen a kapcsolat végét is jelentheti. Ebben a blogbejegyzésemben azokat a pontokat mutatom be, amelyek mentén konfliktushelyzetek alakulhatnak ki, ezzel is segítve a társas vállalkozás tagjait, hogy hosszútávon sikeresen működtessék vállalkozásukat.

Szerepkonfliktus

A társas vállalkozások esetén az első és talán a legnehezebben kivédhető probléma, a különböző szerepek közti konfliktus. Itt arra gondolok, amikor két olyan ember kezd el közösen vállalkozni, akik egyébként valami más szerepben már szoros, mély kapcsolatban vannak egymással. Ilyenek a házastársak és a barátok esetei. A probléma itt abból adódik, hogy a két fél nemcsak mint vállalkozási partner, hanem mint feleség és férj, vagy mint barát is kapcsolódik egymáshoz. A társas vállalkozások indulás szakaszában ez a fajta szerepösszecsúszás még előnyként jelenik meg. Hiszen ki ne akarna a barátjával vállalkozni, illetve milyen kényelmes, hogy a céges dolgokat, akár reggelizés közben is meg lehet beszélni a férjünkkel.

Igen ám, de hosszútávon pont a szerepek összecsúszása jelenti a legnagyobb kihívást. Ugyanis, ha nem figyelünk oda, akkor az egyik szerepünk – a házastárs vagy a barát szerepe – kiüresedik. Egyszerűen azért, mert egyre kevesebbet tartózkodunk abban a szerepünkben, és az üzleti partner szerepünk válik általánossá. Ennek tipikus megnyilvánulása, amikor a barátok már nem járnak el sehova közösen, csak a munkahelyre és a munkájukra korlátozódik a kommunikáció. De ugyanez a jelenség megfigyelhető a házastársak esetén is. A felek azt élik meg, hogy valami elveszett, a munkán kívül másról már nem szól a kapcsolatuk.

Mit tehetünk ellen?

Nagyon fontos, hogy már az elején tudatosítsuk, hogy több szerepben próbálunk kapcsolódni a partnerünkhöz. Ahhoz, hogy mindkét szerepben jól működjünk, fontos, hogy térben és időben is jól elválasszuk a szerepeket egymástól. Ez esetben még igazabb az a tanács, hogy ne vigyük haza munkát! Ne otthon, családi környezetben akarjuk megbeszélni a vállalkozásunk ügyes-bajos dolgait. Barát esetén pedig teremtsünk időt és lehetőséget, hogy barátként is kapcsolódjunk egymáshoz.

Szerepzavar 

A szerepzavar gyakorlatilag a társas vállalkozásokban kialakult szerepkonfliktus egyik lehetséges, – de nem kötelező – érvényű következménye. Azokat veszélyezteti inkább, akik a különböző szerepeikben, más és más módon kommunikálnak, viselkednek. Legjobb példa erre az, amikor valaki otthon passzívabb, visszahúzódóbb magatartás tanúsít, de a munkahelyen vezetői pozícióba kerül. A család pedig azt tapasztalja, hogy otthon is elkezd az illető főnökként viselkedni. Ha a társas vállalkozás esetén az egyik fél, az otthoni szerepével ellentétesen kezd el működni, vagy túlságosan ráerősít a szerepére, akkor könnyen kialakul egy új, gyakran egyenlőtlen helyzet.

Ha például a nő rátermettebb az üzletben, akkor gyakran otthon is és elkezd dominánsan viselkedni. Ez egy idő után mindkét fél számára zavaróvá válik. A nő ilyenkor úgy érzi, mintha az anyja lenne a másiknak, a férj pedig úgy érzi, hogy egy főnököt kapott a nyakába. A szerepbe való beleragadás, közös vállalkozások esetén azért is fordulhat elő könnyebben, hiszen a nap folyamán a kommunikációs célszemély nem változik. Így még inkább adja magát, hogy a beszélgetés és viselkedési stílus megmaradjon a munka végeztével is.   

Mit tehetünk ellene?

Nagyon fontos a szerep flexibilistás! Mit értek ez alatt? Azt, hogy ne azonosítsuk magunkat a szerepeikben használt viselkedésbeli, magatartásbeli, kommunikációs stílussal. A gyerekeink, a szüleink, a főnökeink, az ügyfeleink és a házastársunk mást és mást várnak el tőlünk. Ne próbáljuk meg mindenkinek ugyanazt nyújtani. Tudjunk a szerepeinkből kilépni és mint egy kabátot levenni, felvenni, cserélni. Tudjunk az alkalomhoz illően öltözködni! Ez nagyon nagy mértékű tudatosságot igényel, de igyekezettünket a környezetünk meghálálja.

Pénzhez való viszony

A pénzhez való viszony tekintetében, a költés és a megszerzés területén is lehetnek különbözőségek a társas vállalkozás partnerei között. Erről egy másik blogbejegyzésében hosszabban is írtam, ezért itt csak röviden mutatom be a tipikus konfliktushelyzeteket. Ilyen helyzet lehet, ha az egyik fél inkább érzelmi alapú, spontán döntéseket szeret hozni, – nem is szereti vezetni a kiadásait és bevételeit –, míg a másik szereti az előre eltervezett, átgondolt, költéseket és napra pontos a pénzügyi nyilvántartása. Az egyiket megrémiszti, teherként éli meg az adminisztrációt, a tervezettséget, miközben a másik attól esik kétségbe, hogy nincs támpont, keret, terv a költségekre vonatkozóan. További konfliktusforrás lehet még, ha valaki nehezen ad ki pénzt, mindent szeretne saját erőforrásból megoldani. A másik pedig úgy gondolkozik, hogy a profizmust meg kell vásárolni, és ezeket a kiadásokat szükségszerű befektetésként fogja fel. Éppen ezért értetlenül áll a másik “zsugoriskodása” előtt.

A társas vállalkozás tagjai között a pénz megszerzéséhez való viszony tekintetében is lehetnek különbözőségek. Ennek egyik tipikus megnyilvánulási területe az árazás. Az árazás során mindig megjelenik, hogy a szereplők mit gondolnak magunkról, a termékükről, mit feltételeznek arról, mennyi pénzt kereshetnek meg vele, hol van a pénzügy üvegplafonjuk.

Mit tehetünk ellene?

Ha azt vesszük észre, hogy a pénzhez kapcsolódóan vannak visszatérő konfliktusaink, akkor érdemes tudatosítani a saját és a partnerünk pénzhez kapcsolódó hiedelmeit. Fontos, hogy elfogadjuk, ezek hiedelmek, amik nem feltétlenül a jelen igazságaira reflektálnak, hanem régről hozott tapasztalatok, minták. Már korábban is írtam róla, hogy egyes hiedelmek jobban vagy sikeresebben kiszolgálnak minket a jelenben is. Érdemes megvizsgálni a magunkét és a  partnerünkét is, majd kialakítani egy közös álláspontot, ami során a jelen tapasztalatait vesszük alapul.

Időmenedzsment

Az időhöz való viszony tekintetében is lehetnek különbözőségek a társas vállalkozások tagjai között. Van, aki előre szeret tervezni, és jól is tudja tartani a határidőketpontos és általában hatékonyan el is végzi a munkát. Ha egy ilyen személy összekerül, egy halogatós, késős, a feladatokat előreszeretettel tologatós partnerrel, folyamatos konfliktust élhetnek meg. A pontos embert dühítheti, idegesítheti a másik fél lassúsága, megbízhatatlansága, késése. Az ilyen fajta konfliktusok esetén könnyen kialakulhat a kommunikációban egy egyenlőtlen helyzet. Az egyik fél elkezdi úgy érezni, hogy neki kell állandóan noszogatni, számon kérni, irányítani a másikat. Ha a noszogató fél történetesen a nő, akkor ez zavaróan hathat az otthoni nemi szerepeikre is.

Mit tehetünk ellene?

Ilyen esetben mindenképp érdemes a halogató személynek dolgoznia a halogatásán. Utána kell járnia, mi áll a halogatása mögött. A másik személynek érdemes elgondolkodnia, hogy nem áll-e maximalizmus az ő túlzott  hatékonysága hátterében. Ha az egyik fél tud javítani a halogatásán, a másik pedig a maximalizmusán, akkor egy sikeres együttműködést alakíthatnak ki.

Nektek milyen területen vannak vitáitok?

A következő blogposztomban, további területeket mutatok be, ahol konfliktusok alakulhatnak ki társas vállalkozások esetén.

Egy vállalkozás felépítése hosszú és kitartó munkát igényel. Ha úgy érzed, hogy ezen a hosszú úton elbizonytalanodtál, motiválatlanná váltál, vagy csak egyedül vagy a kérdéseiddel, bátran keress meg!

Ha tetszett a poszt, oszd meg ismerőseiddel is!

Ha elsőkézből szeretnél értesülni az újdonságokról, iratkozz fel a hírlevemre!

* kötelező mező