Konfliktuskezelési stratégiák a mindennapokban- Thomas-Kilmann teszt

Life coach Budapest

Konfliktuskezelési stratégiák-Thomas -Kilmann teszt

A konfliktuskezelési stratégiák alatt azt a hozzáállást, módszert, viselkedést értjük, ahogy a legtöbb konfliktusod esetén viselkedni szoktál. Sokat írtam az elmúlt időszakban a konfliktusaink felvállalásának szükségességéről, valamint a konfliktuskerülő magatartástól való megszabadulásról.  Jó, ha tisztában vagy vele, hogy az alap konfliktuskezelési stratégiák száma 5.  

Ha tudni szeretnéd, te milyen stratégiát alkalmazol, akkor neked szól ez a teszt. Ha kitöltötted és megkaptad az értékelést, mindenképp olvasd el a hozzátartozó értékelést is. A Thomas-Kilmann teszt harminc mondatpárt tartalmaz. Minden mondatpárnál jelöld be az A vagy B állítást, attól függően, hogy melyik jellemez téged jobban. Előfordulhat, hogy egyik állítás sem jellemző rád, de akkor is válaszd ki azt, amelyiket inkább el tudod fogadni. Ne feledd, ez a teszt nem alkalmas pontos diagnózis felállítására, és semmiképp sem egyenértékű egy szakember személyes találkozáson alapuló véleményével.

Thomas-Kilmann teszt

Ha megvan a konfliktuskezelési stratégiák teszt eredménye, mindenképp olvass tovább!!

Ha nem csak a legdominánsabb stratégiádra vagy kíváncsi és nem bánod, hogy kézzel tölts tesztet, akkor az alábbi linken eléred a teszt papír változatát és az értékelő lapját is.

Thomas-Kilmann teszt

Az értékelő lapot, pedig itt éred el.

Thomas- Kilmann Értékelő lap

Mit is jelent a kapott eredmény?

Azokat a konfliktuskezelés stratégiákat, amikre legalább hat pontot kaptál, azokat nagy valószínűséggel jól tudod alkalmazni. A hat pont alatti területek a fejlesztendő területek. Ha valamire nagyon alacsony, vagy nagyon magas pontszámot kaptál, akkor érdemes gondolkodnia azon, hogy az önérvényesítés / együttműködés dimenziókat összevetve nem hozol-e túl gyakran olyan döntéseket, amelyekkel vagy a saját vagy a másik érdekeit szem elől téveszted. A konfliktuskezelési stratégiák mindegyikét érdemes használni az életben, az adott helyzettől függően. Jó, ha ki tudjuk választani, mikor melyik stratégia a legcélravezetőbb, és azt tudjuk is adekvát módon alkalmazni.

Konfliktuskezelési stratégiák
Konfliktuskezelési stratégiák

Versengő stratégia (magas önérvényesítés – alacsony együttműködés)

Versengő konfliktuskezelési stratégiák használója az erő segítségével kívánja pozícióját javítani. A cselekvés célja ilyen esetekben a saját érdekek érvényesítése, függetlenül attól, hogy mások milyen igényekkel élnek. Versengő szituációban „kiállunk az igazunkért”, „megvédjük helyes álláspontunkat”.

Versengő konfliktuskezelési stratégiák hasznosak, ha:

  • Gyors cselekvésre, döntésre van szükség. Krízis helyzet esetén különösen előnyős lehet.
  • A szükséges döntés népszerűtlen, nagy a várható ellenállás és sok emberen kell végig vinni az akaratunkat. Nem tudjuk megszerezni mindenki hozzájárulását, helyeslését.
  • El kell indítani egy folyamatot és számít az idő és a hatékonyság.

Folytonos versengő magatartás veszélyei:

  • A környezet „Bólogató Jánossá” válik. Nem is próbálják meg a döntéseket befolyásolni, ellentmondó információikat megtartják maguknak.
  • Bizonytalanság, segítség kérés a gyengeség jelévé válik, ezért a környezetben lévők inkább rosszul döntenek, mint kérdeznek. A munkatársak vagy a családtagok nem merik felvállalni a hibákat, bizonytalanságaikat.
  • Megromolhatnak és őszintétlenné válnak a kapcsolataink, és egyedül maradunk, elmagányosodunk.
konfliktuskezelési stratégia
A problémamegoldó magatartás sokszor hatékony konfliktuskezelési stratégia, de lehetnek hátrányai is

Problémamegoldó, együttműködő (magas önérvényesítés – magas együttműködés)

Együttműködő konfliktuskezelési stratégiák során mindkét fél számára kielégítő megoldás keresése a cél. Gyakorlatban ez a konfliktus okainak feltárását, megértését, és ennek figyelembe vételével kreatív megoldását jelenti.

Együttműködő konfliktuskezelési stratégiák hasznosak, ha:

  • A két szempontrendszer egyformán fontos, nem lehetséges kompromisszumokkal azokat gyengíteni.
  • Alapvető a résztvevők elkötelezettsége a kialakított megoldás mellett.
  • A konfliktus megoldását érzelmi motívumok hátráltatják, melyek a résztvevőket nagyban befolyásolják.

Folytonos együttműködő magatartás veszélyei:

  • Triviális kérdések megoldása is hatalmas idő és energia befektetéssel jár, ez elveszi az erőforrásokat a valóban fontos problémáktól.

Kompromisszumkereső (közepes önérvényesítés – közepes együttműködés)

A kompromisszumkereső konfliktuskezelési stratégiák célja egy a felek számára kölcsönösen elfogadható megoldás kialakítása. Ennek során mindkét fél lemond bizonyos igényeiről, a megoldás csak részben elégeti ki azokat. A kompromisszumot kereső magatartás a másik négy konfliktuskezelési mód átlójában helyezkedik el. A kompromisszumkereső ember a probléma megoldás során többet ad fel érdekeiből, mint a versengő, de kevesebbet, mint az alkalmazkodó. Ehhez hasonlóan nyíltabban kifejezi érdekeit, mint az elkerülő, de jobban titkolja azokat, mint az együttműködő.

Kompromisszumkereső konfliktuskezelési stratégiák hasznosak, ha:

  • A célok kiemelkedő fontosságúak, de nincs lehetőség más megoldási módok választására. (Pl.: kevés a rendelkezésre álló idő, probléma túl komplex, felek érdekei egymás rovására valósíthatóak meg.)
  • A szembenálló felek egyenlő erősek és érzelmileg elkötelezettek saját érdekeik mellett.

Folytonos kompromisszumkereső magatartás veszélyei:

  • A folyamatos kompromisszumokban elveszik az egyén vagy a szervezet hosszú távú célja. A kompromisszumok mindig az adott pillanatnak szólnak; alapelveket, értékeket nem lehet érvényesíteni bennük.
  • Minden üzleti tárgyalás, személyes nézeteltérés kompromisszum tárgyává válik. Ez pedig aláássa a bizalmat, és egymásra való odafigyelést.
  • Senki sem teljesen elégedett az adott helyzettel.

Elkerülő konfliktuskezelési stratégia (alacsony önérvényesítés – alacsony együttműködés)

Elkerülő „konfliktuskezelés” során sem a saját, sem mások érdekei nem kerülnek terítékre. A cselekvés célja a konfliktus elkerülése. Ez számos formában történhet, többek között döntések elhalasztásában, konfliktusos szituációból való diplomatikus kihátrálásban, vagy akár az ilyen jellegű helyzetek kerülésében.

Elkerülő konfliktuskezelési stratégiák hasznosak, ha:

  • Az adott konfliktus megoldásához nem adottak a lehetőségek. (Pl.: a résztvevők érzelmileg túlfűtöttek, nem áll rendelkezésre elegendő információ, stb.)
  • A konfliktus marginális fontosságú ezért nem éri meg a konfliktus felvállalása.
  • A konfliktusból adódó károk meghaladják annak előnyeit.

Folytonos elkerülő magatartás veszélyei:

  • Tartóssá válik a probléma, nem oldjuk meg őket.
  • Elodázzuk a döntést, ami nagy feszültséggel járhat hosszú távon, illetve rontja a későbbi tárgyalási pozíciónkat.
  • A környezet nem kap visszajelzést arra vonatkozóan, hogy hogyan változzon, miközben nekünk folyamatosan sérül az önbecsülésünk.
  • Folyamatosan háttérbe szorul az mi érdekünk, ettől hosszútávon feszültséget élünk meg vagy motiválatlanná válunk.

Alkalmazkodó (alacsony önérvényesítés – magas együttműködés)

Alkalmazkodó konfliktuskezelési stratégiák során a saját igények háttérbe szorulnak és a másik érdekeinek feltétel nélküli elfogadása történik. Egyaránt öltheti nagylelkűség vagy önfeláldozás formáját, de megjelenhet mások véleményének átvételében, utasításaik, kéréseik kritika nélküli elfogadásában.

Alkalmazkodó konfliktuskezelési stratégiák hasznosak, ha:

  • A konfliktusban nem a saját igények kielégítése az elsődleges cél.
  • A kérdés a partnernek sokkal fontosabb vagy legalábbis az ő igénye kerül első helyre.
  • A személyes kapcsolat megtartása az elsődlegesen fontos, nem pedig az adott kérdés.
  • A további versengés súlyos károkkal járna a kapcsolat vagy akár az adott helyzet szempontjából.
  • Nem akarunk mi fáradni a döntéssel.

Folytonos alkalmazkodó magatartás veszélyei:

  • Az ötletek, javaslatok sem kapják meg az őket megillető figyelmet. Az emberek nem várnak kezdeményezést az alkalmazkodó stratégiát folytatótól, így idővel héttérbe szorul.
  • Lehetetlenné válik a szabályok, folyamatok érvényesítése. Sérül az önbecsülés és az önbizalom.

A fentiekből is jól látszik, hogy nincs olyan, hogy jó vagy rossz konfliktuskezelési stratégia. Inkább az a fontos, hogy ha nem félünk felvállalni a konfliktusainkat, akkor szabadon megválaszthatjuk az adott szituációhoz legjobban igazodó stratégiát.

Ha tudni szeretnéd hogyan tudsz konfliktust kezelni úgy, hogy közben a magad és a másik érzéseire is vigyázol, ezt a cikkemet mindenképp olvasd el.

Ahhoz, hogy egy boldog, kiegyensúlyozott életet tudj élni, fontos, hogy felismerd a téged gátló belső tényezőidet és megszabadulj tőlük. Ha úgy érzed egyedül nem tudsz megbirkózni az elakadásaiddal, fordulj hozzám bizalommal!

Neked milyen eredmény jött ki?

Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is!

Ha elsőkézből szeretnél értesülni az újdonságokról, iratkozz fel a hírlevemre!

* kötelező mező