Konfliktuskezelési stratégiák

Life coach Budapest
Share on facebook
Share on email
Konfliktuskezelési stratégiák

A konfliktuskezelési stratégiák alatt azt a hozzáállást, módszert, viselkedést értjük, ahogy a legtöbb konfliktusod esetén viselkedni szoktál. Sokat írtam az elmúlt időszakban a konfliktusaink felvállalásának szükségességéről, valamint a konfliktuskerülő magatartástól való megszabadulásról.  Jó, ha tisztában vagy vele, hogy az alap konfliktuskezelési stratégiák száma 5.  Ha tudni szeretnéd, te milyen stratégiát alkalmazol, akkor neked szól ez a teszt. Ha kitöltötted és megkaptad az értékelést, mindenképp olvasd el a hozzátartozó értékelést is. A kérdőív harminc mondatpárt tartalmaz. Minden mondatpárnál karikázd be az A vagy B állítást, attól függően, hogy melyik jellemez téged jobban. Előfordulhat, hogy egyik állítás sem jellemző rád, de akkor is válaszd ki azt, amelyiket inkább el tudod fogadni.

A kérdőívet itt tudod letölteni:

Thomas-Kilmann kérdőív

Az értékelő lapot, pedig itt:

Értékelő lap

Ha megvan az eredmény mindenképp olvass tovább!!

Mit is jelent a kapott eredmény?

Azokat a konfliktuskezelés stratégiákat, amikre legalább hat pontot kaptál, azokat nagy valószínűséggel jól tudod alkalmazni. A hat pont alatti területek a fejlesztendő területek. Ha valamire nagyon alacsony, vagy nagyon magas pontszámot kaptál, akkor érdemes gondolkodnia azon, hogy az önérvényesítés / együttműködés dimenziókat összevetve nem hozol-e túl gyakran olyan döntéseket, amelyekkel vagy a saját vagy a másik érdekeit szem elől téveszted. A konfliktuskezelési stratégiák valamennyiét érdemes használni az életben, az adott helyzettől függően. Jó, ha ki tudjuk választani, mikor melyik stratégia a legcélravezetőbb, és azt tudjuk is adekvát módon alkalmazni.

Versengő stratégia (magas önérvényesítés – alacsony együttműködés)

Versengő konfliktuskezelési stratégia az erőre épül, alkalmazója az erő segítségével kívánja pozícióját javítani. A cselekvés célja ilyen esetekben a saját érdekek érvényesítése, függetlenül attól, hogy mások milyen igényekkel élnek. Versengő szituációban „kiállunk az igazunkért”, „megvédjük helyes álláspontunkat”.

Versengő magatartás akkor hasznos, ha:
  • Gyors cselekvésre, döntésre van szükség.
  • A szükséges döntés népszerűtlen, nagy a várható ellenállás.
  • El kell indítani egy folyamatot
Folytonos versengő magatartás veszélyei:
  • A környezet „Bólogató Jánossá” válik. Nem is próbálják meg a döntéseket befolyásolni, ellentmondó információikat megtartják maguknak.
  • Bizonytalanság, segítség kérés a gyengeség jelévé válik. Környezetben lévők inkább rosszul döntenek, mint kérdeznek.
  • Megromolhatnak a kapcsolatok.
konfliktuskezelési stratégia
A problémamegoldó magatartás sokszor hatékony konfliktuskezelési stratégia, de lehetnek hátrányai is
Problémamegoldó, együttműködő (magas önérvényesítés – magas együttműködés)

Együttműködő konfliktuskezelési stratégia során mindkét fél számára kielégítő megoldás keresése a cél. Gyakorlatban ez a konfliktus okainak feltárását, megértését, és ennek figyelembe vételével kreatív megoldását jelenti.

Együttműködő magatartás hasznos, ha:
  • A két szempontrendszer egyformán fontos, nem lehetséges kompromisszumokkal azokat gyengíteni.
  • Alapvető a résztvevők elkötelezettsége a kialakított megoldás mellett.
  • A konfliktus megoldását érzelmi motívumok hátráltatják, melyek a résztvevőket nagyban befolyásolják.
Folytonos együttműködő magatartás veszélyei:
  • Triviális kérdések megoldása is hatalmas idő és energia befektetést jelent, ez elveszi az erőforrásokat a valóban fontos problémáktól.
Kompromisszumkereső (közepes önérvényesítés – közepes együttműködés)

A kompromisszumkereső konfliktuskezelési mód célja egy a felek számára kölcsönösen elfogadható megoldás kialakítása. Ennek során mindkét fél lemond bizonyos igényeiről, a megoldás csak részben elégeti ki azokat. A kompromisszumot kereső magatartás a másik négy konfliktuskezelési mód átlójában helyezkedik el. A kompromisszumkereső ember a probléma megoldás során többet ad fel érdekeiből, mint a versengő, de kevesebbet, mint az alkalmazkodó. Ehhez hasonlóan nyíltabban kifejezi érdekeit, mint az elkerülő, de jobban titkolja azokat, mint az együttműködő.

Kompromisszumkereső magatartás hasznos, ha:
  • A célok kiemelkedő fontosságúak, de nincs lehetőség más megoldási módok választására. (Pl.: kevés a rendelkezésre álló idő, probléma túl komplex, felek érdekei egymás rovására valósíthatóak meg.)
  • A szembenálló felek egyenlő erősek és érzelmileg elkötelezettek saját érdekeik mellett.
Folytonos kompromisszumkereső magatartás veszélyei:
    • A folyamatos kompromisszumokban elveszik az egyén vagy a szervezet hosszú távú célja. A kompromisszumok mindig az adott pillanatnak szólnak; alapelveket, értékeket nem lehet érvényesíteni bennük.
    • Minden üzleti tárgyalás kompromisszum tárgyává válik. Ez pedig aláássa a bizalmat, és egymásra való odafigyelést.
  • Senki sem teljesen elégedett.

Elkerülő (alacsony önérvényesítés – alacsony együttműködés)

Elkerülő „konfliktuskezelés” során sem a saját, sem mások érdekei nem kerülnek terítékre. A cselekvés célja a konfliktus elkerülése. Ez számos formában történhet, többek között döntések elhalasztásában, konfliktusos szituációból való diplomatikus kihátrálásban, vagy akár az ilyen jellegű helyzetek kerülésében.

Elkerülő magatartás hasznos, ha:
  • Az adott konfliktus megoldásához nem adottak a lehetőségek. (Pl.: a résztvevők érzelmileg túlfűtöttek, nem áll rendelkezésre elegendő információ, stb.)
  • A konfliktus marginális fontosságú.
  • A konfliktusból adódó károk meghaladják annak előnyeit.
Folytonos elkerülő magatartás veszélyei:
  • Megnő a probléma.
  • Elodázzuk a döntést.
  • A környezet véleményt alakít ki, sérül az önbecsülés.
  • Folyamatosan sérül az egyén érdeke, ettől hosszútávon feszültséget él meg vagy motiválatlanná válik.
Alkalmazkodó (alacsony önérvényesítés – magas együttműködés)

Alkalmazkodó konfliktuskezelés a saját igények háttérbe szorításán, másik érdekeinek feltétel nélküli elfogadásán alapszik. Egyaránt öltheti nagylelkűség vagy önfeláldozás formáját, de megjelenhet mások véleményének átvételében, utasításaik, kéréseik kritika nélküli elfogadásában.

Alkalmazkodó magatartás hasznos, ha:
  • A konfliktusban nem a saját igények kielégítése az elsődleges.
  • A kérdés a partnernek sokkal fontosabb.
  • A személyes kapcsolat az elsődleges.
  • A további versengés súlyos károkkal járna.
  • Nem akarunk mi fáradni a döntéssel.
Folytonos alkalmazkodó magatartás veszélyei:
  • Az ötletek, javaslatok sem kapják meg az őket megillető figyelmet. Az emberek nem várnak kezdeményezést az alkalmazkodó stratégiát folytatótól
  • Lehetetlenné válik a szabályok, folyamatok érvényesítése. Sérül az önbecsülés és az önbizalom.

A fentiekből is jól látszik, hogy nincs olyan, hogy jó vagy rossz konfliktuskezelési stratégia. Inkább az a fontos, hogy ha nem félünk felvállalni a konfliktusainkat, akkor szabadon megválaszthatjuk az adott szituációhoz legjobban igazodó stratégiát.

Ahhoz, hogy egy boldog, kiegyensúlyozott életet tudj élni, fontos, hogy felismerd a téged gátló belső tényezőidet és megszabadulj tőlük. Ha úgy érzed egyedül nem tudsz megbirkózni az elakadásaiddal, fordulj hozzám bizalommal!

Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is!

Neked milyen eredmény jött ki?

Ha elsőkézből szeretnél értesülni az újdonságokról, iratkozz fel a hírlevemre!

* kötelező mező
Vállalkozó vagy?
This error message is only visible to WordPress admins

Error: API requests are being delayed for this account. New posts will not be retrieved.

There may be an issue with the Instagram Access Token that you are using. Your server might also be unable to connect to Instagram at this time.

Error: No posts found.

Make sure this account has posts available on instagram.com.

Ha elsőkézből szeretnél értesülni az újdonságokról, iratkozz fel a hírlevemre!

* kötelező mező
Vállalkozó vagy?