Konfliktuskezelési stratégiák

Női Sikertréner Coach
Share on facebook
Share on email
Konfliktuskezelési stratégiák

A konfliktuskezelési stratégiák alatt azt a hozzáállást, módszert, viselkedést értjük, ahogy a legtöbb konfliktusod esetén viselkedni szoktál. Sokat írtam az elmúlt időszakban a konfliktusaink felvállalásának szükségességéről, valamint a konfliktuskerülő magatartástól való megszabadulásról.  Jó, ha tisztában vagy vele, hogy az alap konfliktuskezelési stratégiák száma 5.  Ha tudni szeretnéd, te milyen stratégiát alkalmazol, akkor neked szól ez a teszt. Ha kitöltötted és megkaptad az értékelést, mindenképp olvasd el a hozzátartozó értékelést is. A kérdőív harminc mondatpárt tartalmaz. Minden mondatpárnál karikázd be az A vagy B állítást, attól függően, hogy melyik jellemez téged jobban. Előfordulhat, hogy egyik állítás sem jellemző rád, de akkor is válaszd ki azt, amelyiket inkább el tudod fogadni.

A kérdőívet itt tudod letölteni:

Thomas-Kilmann kérdőív

Az értékelő lapot, pedig itt:

Értékelő lap

Ha megvan az eredmény mindenképp olvass tovább!!

Mit is jelent a kapott eredmény?

Azokat a konfliktuskezelés stratégiákat, amikre legalább hat pontot kaptál, azokat nagy valószínűséggel jól tudod alkalmazni. A hat pont alatti területek a fejlesztendő területek. Ha valamire nagyon alacsony, vagy nagyon magas pontszámot kaptál, akkor érdemes gondolkodnia azon, hogy az önérvényesítés / együttműködés dimenziókat összevetve nem hozol-e túl gyakran olyan döntéseket, amelyekkel vagy a saját vagy a másik érdekeit szem elől téveszted. A konfliktuskezelési stratégiák valamennyiét érdemes használni az életben, az adott helyzettől függően. Jó, ha ki tudjuk választani, mikor melyik stratégia a legcélravezetőbb, és azt tudjuk is adekvát módon alkalmazni.

Versengő stratégia (magas önérvényesítés – alacsony együttműködés)

Versengő konfliktuskezelési stratégia az erőre épül, alkalmazója az erő segítségével kívánja pozícióját javítani. A cselekvés célja ilyen esetekben a saját érdekek érvényesítése, függetlenül attól, hogy mások milyen igényekkel élnek. Versengő szituációban „kiállunk az igazunkért”, „megvédjük helyes álláspontunkat”.

Versengő magatartás akkor hasznos, ha:
  • Gyors cselekvésre, döntésre van szükség.
  • A szükséges döntés népszerűtlen, nagy a várható ellenállás.
  • El kell indítani egy folyamatot
Folytonos versengő magatartás veszélyei:
  • A környezet „Bólogató Jánossá” válik. Nem is próbálják meg a döntéseket befolyásolni, ellentmondó információikat megtartják maguknak.
  • Bizonytalanság, segítség kérés a gyengeség jelévé válik. Környezetben lévők inkább rosszul döntenek, mint kérdeznek.
  • Megromolhatnak a kapcsolatok.
konfliktuskezelési stratégia
A problémamegoldó magatartás sokszor hatékony konfliktuskezelési stratégia, de lehetnek hátrányai is
Problémamegoldó, együttműködő (magas önérvényesítés – magas együttműködés)

Együttműködő konfliktuskezelési stratégia során mindkét fél számára kielégítő megoldás keresése a cél. Gyakorlatban ez a konfliktus okainak feltárását, megértését, és ennek figyelembe vételével kreatív megoldását jelenti.

Együttműködő magatartás hasznos, ha:
  • A két szempontrendszer egyformán fontos, nem lehetséges kompromisszumokkal azokat gyengíteni.
  • Alapvető a résztvevők elkötelezettsége a kialakított megoldás mellett.
  • A konfliktus megoldását érzelmi motívumok hátráltatják, melyek a résztvevőket nagyban befolyásolják.
Folytonos együttműködő magatartás veszélyei:
  • Triviális kérdések megoldása is hatalmas idő és energia befektetést jelent, ez elveszi az erőforrásokat a valóban fontos problémáktól.
Kompromisszumkereső (közepes önérvényesítés – közepes együttműködés)

A kompromisszumkereső konfliktuskezelési mód célja egy a felek számára kölcsönösen elfogadható megoldás kialakítása. Ennek során mindkét fél lemond bizonyos igényeiről, a megoldás csak részben elégeti ki azokat. A kompromisszumot kereső magatartás a másik négy konfliktuskezelési mód átlójában helyezkedik el. A kompromisszumkereső ember a probléma megoldás során többet ad fel érdekeiből, mint a versengő, de kevesebbet, mint az alkalmazkodó. Ehhez hasonlóan nyíltabban kifejezi érdekeit, mint az elkerülő, de jobban titkolja azokat, mint az együttműködő.

Kompromisszumkereső magatartás hasznos, ha:
  • A célok kiemelkedő fontosságúak, de nincs lehetőség más megoldási módok választására. (Pl.: kevés a rendelkezésre álló idő, probléma túl komplex, felek érdekei egymás rovására valósíthatóak meg.)
  • A szembenálló felek egyenlő erősek és érzelmileg elkötelezettek saját érdekeik mellett.
Folytonos kompromisszumkereső magatartás veszélyei:
    • A folyamatos kompromisszumokban elveszik az egyén vagy a szervezet hosszú távú célja. A kompromisszumok mindig az adott pillanatnak szólnak; alapelveket, értékeket nem lehet érvényesíteni bennük.
    • Minden üzleti tárgyalás kompromisszum tárgyává válik. Ez pedig aláássa a bizalmat, és egymásra való odafigyelést.
  • Senki sem teljesen elégedett.

Elkerülő (alacsony önérvényesítés – alacsony együttműködés)

Elkerülő „konfliktuskezelés” során sem a saját, sem mások érdekei nem kerülnek terítékre. A cselekvés célja a konfliktus elkerülése. Ez számos formában történhet, többek között döntések elhalasztásában, konfliktusos szituációból való diplomatikus kihátrálásban, vagy akár az ilyen jellegű helyzetek kerülésében.

Elkerülő magatartás hasznos, ha:
  • Az adott konfliktus megoldásához nem adottak a lehetőségek. (Pl.: a résztvevők érzelmileg túlfűtöttek, nem áll rendelkezésre elegendő információ, stb.)
  • A konfliktus marginális fontosságú.
  • A konfliktusból adódó károk meghaladják annak előnyeit.
Folytonos elkerülő magatartás veszélyei:
  • Megnő a probléma.
  • Elodázzuk a döntést.
  • A környezet véleményt alakít ki, sérül az önbecsülés.
  • Folyamatosan sérül az egyén érdeke, ettől hosszútávon feszültséget él meg vagy motiválatlanná válik.
Alkalmazkodó (alacsony önérvényesítés – magas együttműködés)

Alkalmazkodó konfliktuskezelés a saját igények háttérbe szorításán, másik érdekeinek feltétel nélküli elfogadásán alapszik. Egyaránt öltheti nagylelkűség vagy önfeláldozás formáját, de megjelenhet mások véleményének átvételében, utasításaik, kéréseik kritika nélküli elfogadásában.

Alkalmazkodó magatartás hasznos, ha:
  • A konfliktusban nem a saját igények kielégítése az elsődleges.
  • A kérdés a partnernek sokkal fontosabb.
  • A személyes kapcsolat az elsődleges.
  • A további versengés súlyos károkkal járna.
  • Nem akarunk mi fáradni a döntéssel.
Folytonos alkalmazkodó magatartás veszélyei:
  • Az ötletek, javaslatok sem kapják meg az őket megillető figyelmet. Az emberek nem várnak kezdeményezést az alkalmazkodó stratégiát folytatótól
  • Lehetetlenné válik a szabályok, folyamatok érvényesítése. Sérül az önbecsülés és az önbizalom.

A fentiekből is jól látszik, hogy nincs olyan, hogy jó vagy rossz konfliktuskezelési stratégia. Inkább az a fontos, hogy ha nem félünk felvállalni a konfliktusainkat, akkor szabadon megválaszthatjuk az adott szituációhoz legjobban igazodó stratégiát.

Ahhoz, hogy egy boldog, kiegyensúlyozott életet tudj élni, fontos, hogy felismerd a téged gátló belső tényezőidet és megszabadulj tőlük. Ha úgy érzed egyedül nem tudsz megbirkózni az elakadásaiddal, fordulj hozzám bizalommal!

Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is!

Neked milyen eredmény jött ki?

Ha elsőkézből szeretnél értesülni az újdonságokról, iratkozz fel a hírlevemre!

* kötelező mező
Vállalkozó vagy?