Konfliktuskerülő magatartás 7+1 oka – Rád melyik igaz?

Life coach Budapest

Konfliktuskerülő magatartás

Általában kerülöd a konfrontációt? Érzed, hogy nem jó neked egy helyzet, de félsz a problémádat szóvá tenni? Gyakran veszed észre, hogy végül nem a te akaratod érvényesül? Úgy gondolod, felesleges belemenni egy vitába, mert úgyis az lesz, amit a másik akar? Félelemmel tölt el, ha valaki agresszíven viselkedik a környezetedben? Félsz, hogy megbántod a másikat? Akkor lehet, te is  konfliktuskerülő vagy.

Sokan vannak, akik egyáltalán nem vagy csak nagy nehézségek árán állnak bele a konfliktusaikba. Miért baj az, ha nem tudunk konfrontálni? Miért van ez? Lehet ezen változtatni? Ebben a blogbejegyzésemben, ezekre a kérdésekre keresem a választ.

Tudatos Megújulás Program – Segítek megtalálni az utadat

Miért baj az, ha konfliktuskerülő vagyok?

A probléma a konfliktuskerüléssel az, hogy az elkerülő személy arról az egyszerű tényről nem akar tudomást venni, hogy az élet nézeteltérések sorozata. Sajnos nincs lehetőség arra, hogy konfliktusmentesen éljük le az életünket. Mivel különbözőek vagyunk és a különbözőség konfliktusokhoz vezet, ezért már a létezésünk önmagában rengeteg nézeteltérés forrása.

A konfliktusok mindig érdekek, szükségletek, értékek, vélemények, igények mentén alakulnak ki. Aki nem tudja felvállalni konfliktusait, mindig a saját igényei, érdekei, értékei, szükségletei sérülését kockáztatja meg. Ha hagyjuk, hogy folyamatosan átgázoljanak rajtunk vagy csak egyszerűen, mi magunk könnyen feladjuk igényeinket, érdekeinket, akkor ez önmagunk sorozatos feladását jelenti, ami hosszútávon komoly feszültséget okoz. Ez a feszültség pedig, a legváratlanabb helyzetekben tud kirobbanni belőlünk. Ilyenkor nem azt éli meg problémaként az illető, hogy konfliktuskerülő, hanem azt, hogy türelmetlen, feszült, robbanékony. Szűkebb családján, gyerekein, férjén vezeti le feszültségét.

Egy másik tipikus tünet az érdektelenség, a motiválatlanság, a céltalanság, a kiüresedés érzése. Ez is érthető, hiszen ha folyamatosan azt éljük meg, hogy úgysem a mi érdekeink érvényesülnek, akkor minek törjük magunkat. Egy idő múlva kialakul egy fajta önfeladás, beletörődés, akár depresszió.

konfliktuskerülő

Azért is érdemes megtanulni saját nézeteinket felvállalni, mivel ezek a konfliktusok nagyon is hasznos helyzetek. Rávilágítanak bizonyos különbözőségekre, tarthatatlan állapotokra, és ezzel pedig lehetőséget biztosítanak arra, hogy végre közös megoldást találjunk rájuk.

Mik a konfliktuskerülés tipikus kifogásai?

A konfliktuskerülő egyének leggyakrabban, a következő  magyarázatokkal szolgálnak viselkedésükre:

  • nem akarják megbántani a másikat;
  • nem mondják ki, amit gondolnak, hiszen úgyis csak értelmetlen veszekedés lesz belőle;
  • felesleges belemenni a veszekedésbe, mert úgyis csak vesztesei lesznek a vitának;
  • vita közben kritikákat fog a másik a fejükhöz vágni, ami kétségbeeséssel tölti el őket;
  • félnek a saját dühüktől, mert úgy gondolják, túlságosan durván fejezik ki azt;
  • a vita teljesen elbizonytalanítja őket, szeretetlenséget élnek meg alatta;
  • konfliktus esetén teljesen lefagynak, ledermednek, mindig csak utólag jut eszükbe, mit kellett volna mondani;
  • korábbi régi rossz minta (pl. kiabálós erőszakos szülő) olyan negatív hatással voltak rájuk, hogy semmiképp nem szeretnének olyanná válni.

Ha konfliktuskerülő vagy érdemes elgondolkodnod, hogy te viselkedésed, döntésed hátterében melyik ok áll. Lehet helyzetenként változó az ok, ami miatt nem mondasz nemet, nem vállalod fel a véleményed.

Esetenként más és más, háttérben meghúzódó hiedelem, feltételezés lehet benned. Ezek a feltételezések, hiedelmek megakadályoznak abban, hogy felvállald magadat és az érzéseidet az adott szituációban.

konfliktuskerülő
Nem azt mondom, amit gondolok

7+1 feltételezés, hiedelem, ami miatt nem állsz ki magadért

  • én nem vagyok olyan fontos, mint a másik, csak az a lényeg neki jó legyen;
  • nem tudsz kiállni magadért, félsz, nem bírod el a konfliktus feszültségét, ezért bele se mész; (utálom a veszekedést, jobb a békesség)
  • sokszor volt olyan tapasztalatod, hogy nem tudod érvényesíteni megfelelően az akaratodat, ezért már előre feladod; (semmi értelme a vitának, úgyis az lesz, amit ő akar)
  • nem bírod a kritikát, valószínűleg maximalista vagy, bármit megteszel, hogy ne kelljen szembenézned saját hibáddal, félsz, hogy a hibáiddal együtt már nem vagy elfogadható; (csak jól van értelme csinálni a dolgokat, tökéletesnek kell lennie)
  • ha nő létedre félsz a dühödtől, akkor gyanús, hogy gyerekként azt kaptad, hogy csak akkor vagy elfogadható, ha kedves, aranyos, cuki vagy. (nem hisztizhetek)
  • valószínűleg gyerekként, ha ellentmondtál, a szülőd úgy reagált, hogy duzzogott, elutasítóvá vált, megvonta a szeretetet, amit gyerekként nagyon elbizonytalanítóan éltél meg; (nem akarom magamra haragítani, fontos a békesség)
  • nem vagy kapcsolatban saját magaddal, az érzéseiddel, idő kell neked, míg kapcsolatot teremtesz a belső világoddal, vagy olyan erős, durva agresszióval találkoztál korábban, amivel szemben teljes tehetetlenséget, kiszolgáltatottságot éltél meg; (teljesen lebénít, ha a másik dühös lesz)
  • odáig már eljutottál, hogy a látott rossz mintát elutasítod, de sajátot nem alakítottad még ki. (Én nem leszek olyan, mint az erőszakos apám/anyám)

Hiedelem?? Az meg mi a szösz?

Ezek olyan gyerekkorból hozott téves meggyőződések vagy elképzelések, szabályok, amik még régről jöttek és tudattalanul akadályoznak minket. Nem mindig jövünk rá, hogy amit gondolunk a dolgokról vagy a világról, azok valójában nem az itt és most tapasztalásai. A berögződött viselkedés és gondolati-mintáinkat alakíthatták a szüleink, a közvetlen gyermekkori környezetünk, nagyszüleink, testvéreink, pedagógusaink, vagy kortársaink.

Rengeteg mondás vagy bölcselet létezik társadalmi és családi szinten is, amit automatikusan átemelünk az itt és a mostban, miközben meg sem vizsgáljuk, hogy ezek funkcionálnak -e 2021-ben is. Lehet, hogy egy ilyen bölcselet az akkori körülmények között támogatták őseinket, de a mi jelenünkben, a mi körülményeink között már lehet, hogy inkább gátló hatásúak.

Ha például egy családban a nők generációkon keresztül olyan férjeket választottak, akik erőszakosak voltak, akkor a nők számára könnyen életstratégiává vált az alkalmazkodás, a tűrés, a konfliktuskerülés.

Igen ám, de nem nem biztos, hogy ez a helyzet rád is igaz és téged is ez a stratégia támogat a legjobban.

Jól látható, hogy számos oka lehet annak, hogy valaki konfliktuskerülő, ezért első lépésként, mindig az a fontos, hogy felismerjük a saját belső motivációnkat, ami minket az elkerülésre ösztönöz.

Ha ezt felismertük, akkor lehet elkezdeni azon gondolkodni, hogy ragaszkodunk e régi félelmünkhöz, megszokásunkhoz, hiedelmünkhöz, működésünkhöz. Fontos felismernünk, hogy csak azért mert valami igaz volt és hasznunkra volt régen, az nem jelenti azt, hogy a jelenben is kiszolgál minket.

A következő részben azt mutatom be, Hogy hogyan vállhatsz konfliktuskerülőből, konfliktusvállalóvá.

Ahhoz, hogy egy boldog, kiegyensúlyozott életet tudj élni, fontos, hogy felismerd a téged gátló belső tényezőidet és megszabadulj tőlük. Ha úgy érzed egyedül nem tudsz megbirkózni az elakadásaiddal, fordulj hozzám bizalommal!

Te is félsz felvállalni a konfliktusaidat? 

Neked is ismerősek a fenti problémák? Szívesen változtatnál is rajtuk, de szeretnél a saját ütemedben haladni, és mindezt pénztárcabarát módon az otthonod kényelméből?  Akkor ne habozz! 
Tudatos Megújulás Programot neked készítettem. 

Amennyiben lenne kérdésed a cikkel vagy a programmal kapcsolatosan, a Facebookon és az Instagram-oldalamon is elérsz.

Ha pedig tetszett a cikk, oszd meg a barátaiddal és másokkal!

Ha elsőkézből szeretnél értesülni az újdonságokról, iratkozz fel a hírlevemre!

* kötelező mező