Halogatás, az alattomos útitárs

Life coach Budapest
Share on facebook
Share on email

Halogatás

Azzal a gondolattal ébredtem ma reggel, hogy el kellene készítenem az egyik képzésemhez kapcsolódó záró dolgozatot, ami csupán 10 oldal, de valahogy nincs kedvem hozzálátni. Már hetek óta halogatom. Valójában még van rá pár napom a leadásig, szóval még mindig nem annyira sürgős, így inkább nekiülök megírni ezt a blogbejegyzést. Ami, mi másról szólhatna, mint a halogatásról! Ismeritek ezt az érzést, amikor pontosan tudjátok, mi lenne a dolgotok, de valahogy nem igazán tudjátok magatokat rávenni? Inkább végeláthatatlanul csüngtök a közösségi médián, vagy elvégeztek más, kevésbé sürgős tenni valót, esetleg még ki is takarítotok, meg is főztök, de annak a bizonyos feladatnak nem ültök neki. Nahát, ez a halogatás. 😜 

De valójában miért is halogatunk?

Látszólag nem sok értelme van a halogatásnak, hiszen a nap végén úgyis meg kell csinálni, viszont a halogatás közben feszültséget élünk meg. Egyesek szerint a halogatásnak evolúciós okai vannak. Őseink esetén az egyes napi feladatok elvégzése igen nagy kockázattal járt. Például kimenni, megnézni, hogy kardfogú tigris vagy mamut ólálkodik-e a barlang körül, nem volt kockázatmentes tevékenység. Éppen ezért, őseink esetén az egyén érdeke az volt, hogy bizonyos tevékenységet addig halogasson, amíg valaki más csinálja meg helyette, vagy legalább időt nyerjen. Ezzel az elmélettel nem tudok vitatkozni, most viszont már más időket élünk és lássuk be, a záró dolgozatom megírása nem egy életveszélyes tevékenység. Éppen ezért úgy gondoltam, kiderítem, mik lehetnek a halogatás hátterében, és legalább addig sem kell a dolgozatommal foglalkozni. 😆 A Business Insider egyik cikkét veszem alapul és próbálok rájönni, miért is halogatom az írást!

Autoriter, tekintélyelvű szülő

Egyes kutatások azt támasztják alá, hogy főként nők esetén, a halogatások hátterében gyakran áll egy szigorú, tekintélyelvű apa, aki feltétlen engedelmességet várt el a gyerekétől. Ez esetben, gyerekként a „nem csinálom meg”, halogatom nem volt alternatíva, lehetőség. Később felnőttként a halogatást, mint egy kvázi hatalomgyakorlástéljük meg önmagunk felett. Végre eldönthetjük, hogy nem csináljuk meg, vagy legalábbis nem azonnal parancsra hajtjuk végre a feladatokat. A saját tapasztalatom az, hogy nem csak feltétlenül tekintélyelvű szülő tudja kialakítani ezt a mentalitást, hanem más, túl szigorú környezet is. Ilyen lehet a versenysport, a bentlakásos iskola vagy bármely tekintélyelvű közösség.

Ezért halogatok?

Azok, akik a gyermekkorban megtapasztalt túl szigorú környezet miatt halogatnak, a halogatást egy életstratégiaként élik meg. Képesek mindenben halogatni, de legfőképpen azokban a helyzetekben, amikor a feladathoz egy erős külső elvárás párosul. Az életüket általában jellemzi a halogatás, nemcsak tevékenységükben, hanem döntéseik esetén is. Mivel rám általában nem jellemző a halogatás, ezért azt gondolom, ennek a feladatnak a kapcsán, nem ez az oka a halogatásomnak.

Mit tegyek?

Először is fontos, hogy felismerjük, hogy a halogatás eredete gyermekkorból jön. A mai nem cselekvésünk egy lázadás a régi erőszakkal szemben. Ha ezt felismertük, akkor amikor elkezdünk halogatni érdemes tudatosítani, hogy már nem vagyunk gyerekek, itt és most már nem mások miatt, hanem saját érdekünkben teszünk meg dolgokat. Adjunk magunknak teret és időt a feladatok elvégzésére, és ne legyünk túl szigorúak magunkkal. Szeretgessük meg, a magunkban lévő kisgyereket, aki nagyon nehezen viseli, ha nyomást gyakorolnak rá. Maradjunk vele kapcsolatban és állapodjunk meg vele/magunkkal egy olyan megvalósításban, amiben ő partnerként részt vesz. Ilyen esetben az tud segíteni, ha valamilyen szórakoztató dologgal kötjük össze a tevékenységet, (TV-nézés közben vasalni) vagy valamivel megajándékozzuk magunkat a feladat elvégzése után.

Nem tudsz segítséget kérni

Amikor még magunknak sem ismerjük be, hogy számunkra túl nagy a feladat, esetleg nem is értjük pontosan mit kell csinálni, de túl szégyenlősek vagy büszkék vagyunk ahhoz, hogy segítséget kérjünk, akkor könnyen jön a halogatás. Ha túl magasak az elvárásaink magunkkal szemben, ha túl nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a környezetünk miként gondolkodik rólunk, akkor könnyen olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy bár nem tudjuk megoldani a feladatot, de nem merünk vagy szégyellünk segítséget kérni. Tapasztalatom szerint ez ritkábban fordul elő nők esetén, de azért a maximalisták könnyen kerülhetnek ilyen helyzetbe.

Ezért halogatok?

Ez a jelenség, főként munkahelyi, iskolai feladatok esetén vagy olyan tevékenységek esetén fordul elő, amikor valamiféle tudás, tapasztalat, ismeret kell a feladat végrehajtásához, megoldásához. Érdemes megkérdezni magunktól, hogy értjük-e pontosan a feladatot, illetve minden ismeretünk, tudásunk meg van-e annak megoldásához? Ha jobban belegondolok, ez már akár az oka is lehet a halogatásomnak. Valójában nem is tudom, miről és milyen módon kell írnom, halvány elképzelésem van csak, de semmi konkrétum. Ezért meg is fogadtam, első lépésként elolvasom a dolgozattal kapcsolatos követelménylistát, hátha az segít, hogy belekezdjek.

Mit tegyek?

Bizonyosodjunk meg róla, hogy értjük a feladatot. Ha megértettük és úgy érezzük, hogy valamilyen készségünk, képességünk hiányzik a megoldásához, akkor kérjünk tanácsot, segítséget. Valószínűleg egy apró kis láncszem hiányzik a megoldáshoz, de ha ezt nem ismerjük fel, akkor hatalmas  akadályként élhetjük meg. Gondoljunk arra, hogy nem szégyen, a nem tudás, senki nem születik úgy, hogy mindent tud. Merjünk bizonytalanok lenni! Még az is kiderülhet, hogy maga a feladat nem lett megfelelően meghatározva és nem velünk van a hiba. Nekem például sokat adott, hogy elolvastam a követelmény listát, mert így már sokkal megfoghatóbbá vált számomra a feladat.

Mindent vagy semmit beállítottságú vagy

Na ez szerintem sokunknak ismerős lesz! Ha már valamit szeretnénk csinálni, akkor ott nagyon magas elvárást támasztunk magunkkal szemben. Ha mondjuk, le akarunk fogyni 10 kilót, akkor a testünk teljes átalakítására koncentrálunk, ami igen nagy kihívás, ahelyett, hogy apró lépésekre bontanánk a feladatot. Ha túl nagy a kitűzött cél, akkor kedvünk sincs belevágni. Szívünk mélyén tudjuk, hogy nem gyorsan fogjuk elérni a vágyott célt, ezért halogatjuk az elkezdést is. Ha ilyenkor nem a végcélra koncentrálunk, hanem apró lépésekre bontjuk a megvalósítást, – kevesebb kalóriát fogyasztunk naponta – akkor elérhetővé, megoldhatóvá válik a feladat.

Ezért halogatok?

Ha a feladat, amit meg kell oldanod, kétségbeesés érzésével (úristen, 10 kiló rohadt sok!!!) tölt el, akkor jó eséllyel túl nagy a feladat, amit kitűztél magad elé. Ennek felismeréseként megfogadtam, hogy nem akarom megírni a dolgozatot kapásból, hanem először megválaszolom azokat a kérdéseket, amiket feltettek nekem a követelménylistában. Kezdésnek ez is jó lesz!

Mit tegyek?

Ez a félelem, szinte a legtöbb halogatás hátterében ott áll. A legjobb, amit tehetsz, hogy apró lépésekre bontod a feladatot és azokat próbálod megoldani. Ha túl nagy a feladat, ha beláthatatlan, akkor elveszettnek érezzük magukat. Ha arra gondolok, hogy írnom kell egy záródolgozatot, akkor hirtelen úgy érzem, kedvem sincs nekiülni, mert azt sem tudom, hol kezdjem el. Ha viszont lépésekre bontom a feladatot, akkor már képesnek érzem magam rá. Először is megnézem, mi a követelmény. Majd hosszasan válaszolok a követelménylistában feltett kérdésekre. Aztán megírom az összefoglalót, illetve a zárórészt, és végül megírom a “tölteléket szöveget”, amikkel elegánsan átkötöm a már kész szöveg részeket. Egyenként, egyik feladat sem tűnik nehéznek. 😊

Neked is gondot okoz a halogatás? 
Te miért halogatsz?

A következő részben további okokat mutatok be, ami a halogatás hátterében lehet. De előtte, ígérem, megírom a dolgozatomat! 😏

Ahhoz, hogy egy boldog, kiegyensúlyozott életet tudj élni, fontos, hogy felismerd a téged gátló belső tényezőidet és megszabadulj tőlük. Ha úgy érzed egyedül nem tudsz megbirkózni az elakadásaiddal, fordulj hozzám bizalommal!

Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is!

Ha elsőkézből szeretnél értesülni az újdonságokról, iratkozz fel a hírlevemre!

* kötelező mező
Vállalkozó vagy?
This error message is only visible to WordPress admins

Error: API requests are being delayed for this account. New posts will not be retrieved.

There may be an issue with the Instagram Access Token that you are using. Your server might also be unable to connect to Instagram at this time.

Error: No posts found.

Make sure this account has posts available on instagram.com.

Ha elsőkézből szeretnél értesülni az újdonságokról, iratkozz fel a hírlevemre!

* kötelező mező
Vállalkozó vagy?